„Guantánamóval kapcsolatban rengeteg keserű történetet ismerünk. Nem meglepő, hiszen a terroristák számára létrehozott börtönben alig vannak terroristák, viszont annál több a hosszú évek óta fogva tartott ártatlan ember és egyszerű katona, akikről nem lehet pontosan tudni, hogy tulajdonképpen miféle veszélyt jelentenek az Egyesült Államok számára” – olvassuk Andy Worthington londoni történész cikkét a Huffington Postban.

A legújabb keserű guantánamói történet 17 ujgur fogoly kálváriáját meséli el. Az amerikai hadsereg katonái Pakisztánban fogták el a Kínában elnyomott muszlim kisebbség tagjait. A 2001 óta alkotmányellenesen, vádemelés nélkül fogva tartott ujgurokról azóta kiderült, hogy nem terroristák – ezt a kormány is beismerte. A washingtoni bíróság nemrégiben hozott döntése értelmében szabadon kell bocsátani az ujgur foglyokat. Mivel Kínában minden bizonnyal üldöznék őket, a bíróság kimondta, hogy nem szabad őket kiadni hazájuknak. A testület úgy döntött, hogy ezért be kell őket engedni Amerikába.

Ezzel azonban korántsem ért véget a történet. A Bush-kormány ugyanis nem hajlandó az Egyesült Államok területére engedni az évek óta jogtalanul fogva tartott kínai állampolgárokat. A külügyminisztérium félelme szerint ez másokat is arra bátorítana, hogy az Egyesült Államokban telepedjenek le. A kormány azt is hozzáteszi, hogy az ujgurok fegyveres kiképzést is kaptak, így még akkor is veszélyesek lehetnek, ha nem terroristák. A kormány fellebbezett a bírósági döntés ellen, hogy időt nyerjen, és mindent elkövet annak érdekében, hogy találjon egy olyan országot, ahol befogadják az ujgur menekülteket. Ez azonban nem könnyű feladat, mert sok állam fél, hogy felingerelné a pekingi vezetést, ha menekültstátuszt adna a Kínában üldözött kisebbség tagjainak. Ezért leginkább olyan országok jöhetnek szóba, amelyek elég messze vannak Kínától: Burkina Faso, Belize, Nauru, Tuvalu vagy a Marshall-szigetek. A kormány a feljebbviteli bíróságon szeretné elérni, hogy az ujgurok mindaddig Guantánamóban maradjanak, amíg nem találnak egy országot, amely hajlandó menekültstátuszt adni nekik.

Floridában és Washingtonban ökomenikus civil szervezetek jöttek létre, amelyek vállalták, hogy gondját viselik az ujguroknak: szállást, munkát és angoltanárt biztosítanak számukra. „A kezdeményezések célja, hogy a bíróságot meggyőzze: az ujgurok amerikai letelepedése semmilyen nehézséget nem okoz.”

„A foglyok elhelyezésére indított civil kezdeményezés az amerikai nagylelkűség kitűnő példája: különböző vallású emberek, akik nem feledkeznek meg arról, hogy ők maguk vagy őseik is bevándorlók voltak egykor, összefognak, hogy segítsenek a rászorulóknak – írja Worthington. – A végső szót azonban nem ők, hanem a bíróság fogja kimondani. És arra nincs garancia, hogy a bírák szem előtt tartják majd, hogy az ő felmenőik is az üldöztetés elől menekültek Amerikába.”

A terrorista-gyanús foglyok számára létrehozott börtön Guantánamón