A minisztérium első ízben hozott nyilvánosságra adatot arról, hány foglyot tart túl veszélyesnek ahhoz, hogy szabadon engedjék őket. Olyan őrizetesekről van szó, akiknek ügyében bírósági eljárást sem lehet lefolytatni, mivel a per során sérülnének az amerikai nemzetbiztonsági érdekek, fel kellene fedni kényes hírszerzési információkat. A rabok ezenkívül megtámadhatnák azokat a bizonyítékokat, amelyeket erőszakos vallatások során szedtek ki belőlük.

Barack Obama elnök éppen egy éve tett ígéretet arra, hogy 2010 elején bezárja a Kuba szigetén levő börtöntábort. Több amerikai jogvédő csoport - köztük az egyik legismertebb, az ACLU - ismételten felrója az elnöknek, hogy nem teljesítette ígéretét, és folytatja a meghatározatlan idejű, per nélküli fogva tartás alkotmányellenes gyakorlatát, amelyet elődje, George Bush elnöksége idején dolgozott ki és kezdett alkalmazni a kormány. A jogvédők hangsúlyozzák: nincs olyan amerikai törvény, amely lehetővé tenné rabok meghatározatlan idejű, per vagy vádemelés nélküli fogva tartását.

Az igazságügyi minisztérium a héten zárta le azt a vizsgálatot, amelynek során minden egyes guantánamói fogoly ügyét külön-külön megvizsgálták. Ennek eredményéről csak egy név nélküli kormányzati tisztviselő számolt be a lapnak, a tárca erre vonatkozó ajánlása ugyanis még nem nyilvános.

A minisztérium ajánlásában a rabokat három csoportra osztotta: 35 őrizetes ellen pert kell indítani szövetségi polgári vagy katonai bíróság előtt, 110 rabot rögtön vagy idővel szabadlábra lehet helyezni, végül 50-et meghatározatlan ideig fogva kell tartani. Az adminisztráció érvelése szerint utóbbiak per nélküli fogva tartására az a kongresszusi felhatalmazás ad jogot, amely szerint az al-Kaidával és a tálib mozgalommal szemben az Egyesült Államok erőt alkalmazhat.

Guantánamón a létesítmény 2002-es megnyitása óta összesen 779 terrorgyanús személy raboskodott 50 országból; 570-et szabadon engedtek vagy máshova szállítottak, hatan a fogságban meghaltak. Egyszerre a legtöbb rabot, 680-at 2003 májusában őrizték a táborban. Az Obama-kormány első éve alatt 44 rabot szállították át más országokba, mostanra 196, köztük 60 jemeni őrizetes maradt.