Politikai ellentéteiket félretéve, együtt ünnepelték egy diszkóban a grönlandi politikusok, hogy a három franciaországnyi területű sziget lakossága igent mondott az autonómia kiterjesztésére. Hans Enoksen miniszterelnök rózsaszín ingben, ellenzéke társaságában ropta annak örömére, hogy Grönland egy lépéssel közelebb került a teljes önállósághoz, az egykori dán gyarmat lakóinak álmához.

A szavazók 75,5 százaléka támogatta a nagyobb önállóságot. Ez várható is volt: évek óta folytak a tárgyalások Dániával a lépésről, és egy kivételével minden párt programjában előkelő helyen szerepel az függetlenség. A „zöld sziget” 1776-ban lett dán gyarmat. Saját parlamentje és kormánya 1979 óta van, és azóta önálló döntéseket hozhat például az oktatás és az egészségügy területén. A politikusok és az 56 ezer lakos azonban mindig is a teljes önállóságról álmodott. 

A tegnapi döntés a grönlandi öntudatnak és költségvetésnek egyaránt nagy lökést adhat. A lakosság 90 százalékát alkotó inuitokat, azaz eszkimókat a nemzetközi jog immár önálló népként ismeri el, a grönlandi hivatalos nyelv pedig a dán helyett a helyi kalaallisut lesz. Új területeken veszi át az irányítást a 31 fős parlament, a védelem- és külpolitika azonban továbbra is Dániában dől el, és a fizetőeszköz is a korona marad.

A legfontosabb kérdés természetesen a pénz volt. Grönland partjainál, illetve felszíne alatt ugyanis jelentős olaj- és gázkészleteket sejtenek, az optimistább becslések szerint akár a világ még felfedezésre váró szénhidrogén-készleteinek egynegyede is ott rejtőzködhet. A globális felmelegedés következtében pedig egyre könnyebb lesz a kitermelés is. A véleménnyilvántó népszavazás által tegnap megerősített megállapodás szerint az olajból és más ásványkincsekből származó bevételből az első 12,6 millió dollár Grönlandot illeti, ezen felül a bevétel fele-fele arányban osztják meg az anyaországgal. Emellett az olajbevételekkel arányosan csökken majd a Dániától kapott összeg is, ami ma Grönland költségvetésének jelentős részét adja. A teljes önállósodás akkor jöhet szóba, ha Grönland már nem szorul a dán támogatásra.

Messze még azonban a sziget teljes függetlensége. Jelentős olaj-vagy gázmezőt egyelőre nem fedeztek fel. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a súlyos társadalmi problémákkal küzdő, kisvárosnyi lakosságú ország képtelen lenne működő állammá alakulni. A grönlandiak nagy része halászatból él. Infrastruktúra a városokon kívül nem létezik, sok apró települést csak repülőgéppel lehet megközelíteni. – Nem lehet önálló államot építeni az ivásra – figyelmeztet a sziget egyik legsúlyosabb társadalmi problémájára az AP hírügynökségnek nyilatkozó egykori grönlandi diplomata, Finn Lynge. Az alkoholizmus mellett az öngyilkosságok magas száma is problémát jelent a szigeten. 

Az teljes elszakadás ellen szól az is, hogy a június 21-én életbelépő új szabályozás szerint Dánia akár jobban is járhat. Ha valóban találnak olajat Grönland mellett, kevesebbe kerül majd neki a sziget közigazgatását fenntartani, sőt, pluszbevételekhez is juthat. Emellett pedig azért sem fog sietni elengedni egykori gyarmata kezét, mert más északi országokhoz hasonlóan Dánia is igényt tartana az Északi-sarkra és az ott található ásványkincsekre. Abban a vitában pedig épp Grönland az ország legfőbb érve, mert állítása szerint épp azon a kontinentális talapzaton fekszik, mint a pólus.

Grönlandi kisváros, Ilulissat