India régóta a világ egyik vezető fegyverimportőre volt. Most a legnagyobb lett – nyilatkozta a Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kutatója, Pieter Wezeman annak a jelentésnek a kapcsán, amelyet a stockholmi szervezet hétfőn adott ki a világban zajló fegyverkeskedelemről. Eszerint 2007 és 2011 között 24 százalékkal adtak el több fegyvert, mint az ezt az időszakot megelőző négy év alatt, a fejlődés motorja pedig Ázsia, ezen belül pedig India volt. Újdelhi az elmúlt négy évben kétszer annyi fegyvert vásárolt, mint a nagy riválisának számító Peking, és ez bár nagyrészt azért történhetett így, mert Kína már maga gyártja fegyvereit, India a szerény becslések szerint is 100 milliárd dollárt fordít majd harci eszközökre a következő 15 évben. A három másik nagy fegyverimportőr Dél-Korea, Pakisztán és Szingapúr volt.

A fegyverkezési hajszát ékesszólóan jellemzi az a keringő, amelyre a gyártók hajlandóak, csak hogy elnyerjék a potenciális vevők kegyeit. A négy ország – Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország – koprodukciójában készülő Eurofighter Typhoonért maga David Cameron brit kormányfő is lobbizott Újdelhiben, végül azonban a Rafale lett a befutó: India nemrég tízmilliárd dollárért vásárolt 126 vadászgépet a franciáktól. (Ez utóbbi azért is volt nagy fegyvertény Párizs részéről, mert a Rafale-okat eddig csak Franciaországban használták.) A helyezkedés nem mindig tisztességes: világszerte már több gyártót is eltiltottak az Indiának történő fegyvereladásoktól, miután kiderült, a vesztegetés nem ritka, ráadásul igen célravezető gyakorlat ebben a közegben.

Szakértők ennek ellenére arra hívják fel a figyelmet, hogy India nem versenyt gerjeszt, inkább csak évtizedes lemaradását próbálja meg valahogyan kompenzálni. „A fegyveres erők modernizációja itt olyan, mint amikor egy mozgólépcsőn futsz teljes erővel felfelé” – mondta erről a Guardiannek Manoj Joshi biztonsági szakértő, aki szerint a hírekben világgá repített összegek gyakorta túlzásszámba mennek, és Újdelhi valójában látványosan kevesebbet költ fegyverekre, mint azt a szerződések sugallják. A világszerte visszhangzó Rafale-üzlet mellett India más vadászgépeket, tengeralattjárókat, naszádokat és katonai teherszállítókat is vásárol. Minderre nagy szükség is van, főleg, hogy ezekkel az üzletekkel párhuzamosan Kína gőzerővel fegyverzi fel India másik regionális vetélytársát, Pakisztánt.

Jelentésében a SIPRI megállapítja azt is, hogy az arab tavasz, az ellenzék melletti kiállás ellenére az Egyesült Államok rendületlen fegyverszállítója a közel-keleti és az észak-afrikai országoknak. Tavaly Egyiptom 45 M-1A1 tankot kapott az amerikaiaktól, azzal az ígérettel, hogy záros határidőn belül még 125-öt kap az egyiptomi hadsereg, amelynek vezetése, az országot irányító Legfelső Katonai Tanács a Mubarak-rezsim bukása után a tüntetők következő céltáblája lett. Az Egyesült Államok továbbra is Tunézia fő fegyverszállítójának számít, de a szállítmányok újra útnak indultak Líbia felé is, amellyel szemben a minap feloldották a fegyverembargót.

Ami a fegyvervásárlásokat illeti, a SIPRI szerint Szíriának sincs miért szégyenkeznie. Az éppen polgárháború szaggatta közel-keleti ország fegyverimportja potom 580 százalékkal nőtt 2002 óta, amiért egy személyben Oroszország a felelős. Moszkva többek között légvédelmi rendszerrel és 36 Jak-130-as többcélú kiképző repülőgéppel látja el Bassár el-Aszad elnök rezsimjét, és a forradalmi helyzet ellenére kitart a fegyverszállítások mellett.

Ettől függetlenül a világ legnagyobb fegyverexportőre az az Egyesült Államok marad, amely az egyik legutóbbi nagy üzlet keretében Szaúd-Arábiának készül vadászgépeket eladni 30 milliárd dollárért.