Görögország a válság ellenére is sokat költ fegyverkezésre
Az Európai Bizottság legújabb, fegyverkezésről készült adatai az EU-tagállamok 2010-es fegyverkiviteli ügyleteiről számolnak be. Az adatokból kiderül, hogy a súlyos válság ellenére Görögország nagy mennyiségű fegyvert vásárolt az EU tagállamaitól 2010-ben, amikor éppen az első mentőcsomagról tárgyaltak. Görögország ugyan most már minden centet próbál behajtani a költségvetés számára, azonban a régióban a mai napig a legnagyobb összeget költi fegyverkezésre a Törökországból érkező fenyegetések miatt.
A görögökkel Franciaország ütötte nyélbe a legnagyobb üzletet, 794 millió euró értékben adott el nekik repülőgépeket, emellett több tízmillióért rakétákat és elektronikus berendezéseket. A megszorításokat támogató Hollandia és Németország összesen 90 millióért szállított a görögöknek elektronikus eszközöket és katonai járműveket, valamint Olaszország és Spanyolország is több mint 80 millióért adott el fegyvereket.
Panos Beglitis, akkori helyettes védelmi miniszter szerint nem volt nyomás az EU részéről a fegyvervásárlásra. Ezzel szemben az exkormányfőhöz, Jórgosz Papandréuhoz közeli forrás szerint ugyan a tagállamok nem szólították fel őket nyíltan a fegyvervásárlásra, de utaltak rá, hogy nagyobb segítséget kaphatnak, ha ezt megteszik.
Az adatok egyébként az Európai Unión kívülre, például az arab világba szállított fegyverekről is közölnek érdekességeket, és bemutatják, hogy az EU hogyan támogatta szunnita szövetségeseit a síitákkal szemben.
A tagállamok 2010-ben több mint 5 milliárd euró értékben adtak el fegyvereket Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Ománnak. A szunnita Bahreinbe, Jordániába, Kuvaitba, Katarba és Jemenbe pedig összesen egymilliárd euró értékben szállítottak fegyvereket. Iránnak és Szíriának viszont alig adtak el katonai felszereléseket.
Az EU jelentése nagyrészt egybeesik az arab tavasz eseményeivel, és azt mutatja, hogy a tagállamok némi segítséget nyújtottak az arab vezetőknek az elnyomásban is, míg az emberi jogok megsértését nagy hanggal elítélték.
A jelentés arra is rámutat, hogy milyen kiskapuk vannak a Kínát érintő szankciókkal kapcsolatban, amelyek még az 1989-es Tienanmen téri vérengzéshez nyúlnak vissza. Az embargó ellenére ugyanis 2010-ben a tagállamok 218 millió euróért bonyolítottak fegyverkiviteli ügyleteket Kínával.
Ennek a legnagyobb része Franciaországból és Nagy-Britanniából származik, főleg repülőgépek, elektronikus berendezések, rakéták képezték az üzlet tárgyát, de voltak köztük 13 millióért radioaktív és olyan kémiai anyagok, amelyek zendülések feloszlatására alkalmasak.
Ez azt is bizonyítja, hogy a 2008-as fegyverkivitelről szóló magatartási kódexet a tagállamok nem tartották be, eszerint ugyanis nem szállíthattak volna olyan országba fegyvereket, ahol azt a lakosság elnyomására használják, vagy ahol alkalmazásuk hosszas katonai konfliktushoz vezet.
