Görögország: alku nincs, sztrájk van
„A dolog már nem arról szól, maradunk-e az eurózónában, vagy visszatérünk a drachmához. Rendbe kell tennünk a közszolgáltatásokat, mert senki nem ad egy fityinget sem olyan országnak, ahol a közszféra azt sem tudja, mennyit költ, s mennyit szed be a lakosságtól.”
A kétségbeesett publicisztika késve jött. Keddre ismét 24 órás sztrájkot hirdetett mind a két országos szakszervezet. Minden az immár két éve ismétlődő görög menetrend szerint zajlik: az ország vezetése (külső) kényszerből megpróbál takarékossági, megszorító és piacfelszabadító intézkedéseket hozni, amire, még azok elfogadása előtt, azonnali heves utcai tiltakozás, rendbontás a válasz.
Most azonban még ennél is keservesebb a helyzet. Görögországban szakértői kormány van Lukasz Papademosz vezetése alatt, amelyet három parlamenti párt támogat. Ez a három párt azonban nem tud megegyezni az intézkedésekről, amelyek nélkül Athén nem kap pénzt, s képtelen kifizetni a márciusban esedékes 14,5 milliárd eurós törlesztést.
Papademosz hivatalának közleménye szerint a pártok vasárnap és hétfőn megegyeztek több takarékossági és kiadáscsökkentési lépésben. Utóbb azonban a középjobb Új Demokrácia párt vezetője, Antonisz Szamarasz azt mondta, hogy „további recessziót követelnek, amit az ország képtelen elviselni, és próbálom megállítani ezt”. Szamarasz hosszabb ideje azt követeli, hogy adócsökkentéssel, gazdaságélénkítéssel lábaljanak ki az öt éve tartó visszaesésből.
Egy lapunknak nyilatkozó görög közgazdász úgy jellemezte a helyzetet: „az országban populizmusverseny zajlik”. A politikusok nem a hosszú távú fennmaradáson dolgoznak, hanem az áprilisban esedékes választásokra készítik fel magukat. Ebben a helyzetben akár arra is készek lennének, hogy egészen a csődig elvigyék Görögországot.
Az Ekathemerini.gr hétfőn arról számolt be, hogy Szamarasz pártjában azt terjesztik: az Új Demokrácia akadályozta meg a 13. és 14. havi fizetések jelentős csökkentését. A pénzügyminisztérium ezt cáfolta. A politikusoktól nem maradnak el a szakszervezetek sem. Nincs olyan gazdasági lépés, amelyet ne utasítanának el. Tény viszont, hogy a görögök egyre rosszabbul élnek, a visszaesés a privát szektort is sújtja, rengeteg munkahely szűnt meg. Tavaly hat százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, az IMF számítása szerint 10 százalék a költségvetési hiány és 18 százalékos a munkanélküliség. Most csökkenteni akarják a minimálbért is, pedig az Görögországban sokak számára az egyetlen jövedelemforrás. Visszaesett az idegenforgalom is, amely alapvető bevételi forrás volt, az ország nevének ugyanis immár rossz a csengése, s ez riasztja a turistákat.
A görögök nemcsak gazdasági, de politikai válságban is élnek. A három, a kormányt támogató párt még nem döntötte el, mikor rendezzenek választásokat. Jeorjiosz Papandreu, a szocialista PASZOK párt elnöke, volt kormányfő szerint lehetséges lenne, hogy Papademosz még 2013-ban is vezesse a kormányt. Jorjosz Karaceferisz, a szélsőjobboldali LAOSZ párt vezetője ebbe belemenne, ha a kormányból távoznának a szocialista miniszterek. Szamarasz viszont feltehetően a közeli választásra játszik. A törékeny helyzetben minden bizonytalannak látszik, s ezért minden megszólaló kilátástalannak látja, hogy valódi megoldás születik.
Janisz Varufakisz, az athéni egyetem politikai gazdaságtan tanszékének vezetője szerint a hiba magában az eurózónában van, amely össze nem illő gazdaságokat egyesített. Ezért a közgazdász szerint az eurózónát kell mindenekelőtt megreformálni. De addig, amíg ez megvalósul, a görög állam csak azt költheti el, amit adókban beszedett. A kölcsönök visszafizetését viszont fel kell függeszteni. Szerinte ugyanis botrányos, hogy a német adófizetőktől kérnek pénzt a „szolidaritás nevében”, amit aztán a görög állam továbbad a bankoknak, amelyek eddig is az Európai Központi Banknak és az adófizetőknek köszönhették létüket. Márciusban épp 14,5 milliárd euró kellene ehhez a tranzakcióhoz.
