Arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel lehet Görögország továbbra is az euróövezet tagja például egy vagy öt év múlva, Jannisz Varufakisz kitérően csak annyit mondott: jóslásokba nem szeretne belemenni, de tekintettel Európa jelenlegi törékeny állapotára, nagyon óvakodni kell „a Grexitről szóló elhamarkodott, könnyedén odavetett kijelentésektől". Ha ugyanis ez elkezdődik, olyan pusztító erők szabadulhatnak el, amelyeket senki nem tud kordában tartani – fogalmazott a görög politikus.

„A Grexit nincs napirenden, nem konfrontációs stílusban fogunk tárgyalni Brüsszellel, Frankfurttal (az euróövezeti jegybankkal) és Berlinnel, bőséges mozgástér van a kölcsönösen előnyös megoldások felkutatására" – mondta Jannisz Varufakisz.

A Sziriza szakpolitikusa hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországban humanitárius válság van, olyanok alszanak az utcán, akiknek még egy-két évvel ezelőtt is üzletük, saját házuk, családjuk volt, „és ez felháborító".

Arra a felvetésre, hogy német politikusi vélemények szerint nehéz lesz „eladni" a német választóknak még több külső segély folyósítását Görögország számára, Varufakisz kijelentette: a probléma nem az, hogy a görög pénzügyi segélyprogramban részes külső partnerek nem fizettek eleget, hanem az, hogy túl sokat fizettek. Az elmúlt öt évben folyósított 240 milliárd eurónak ugyanis nem egészen 10 százaléka került ténylegesen Görögországba, a többit a hitelezők kapták, ezt a pénzt „beszippantotta az adósságtömeg alkotta fekete lyuk, és ez fenntarthatatlan" – fogalmazott a Sziriza pénzügyminiszter-jelöltje.

Hozzátette: a Sziriza célja éppen az, hogy a minimálisra szorítsa a görög katasztrófából a német, a portugál, a szlovák átlagpolgárra háruló költségeit. A szlovák átlagpolgár például szegényebb, mint a görög, mégis hozzá kellett járulnia anyagilag „ehhez a soha véget nem érő ördögi körhöz" – mondta a politikus.

A Sziriza reformtervei közül kiemelte a széles körű adómentességek rendszerének felszámolását, mondván: a görög gazdaság legalapvetőbb problémáit ezek az adómentességek jelentik.