Görög–török enyhülést hozhat a válság
Tíz miniszter és nyolcvan üzletember kísérte tegnap Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt a görög fővárosba. A két balkáni szomszéd közös kormányülést tart, amelyet - mint tervezik - rendszeressé tesznek.
A fő tét a katonai kiadások kölcsönös csökkentése lehet. Erre a szorult gazdasági helyzetben lévő Görögországnak lenne nagy szüksége, hiszen nemzeti össztermékének aránytalanul nagy hányadát költi védelemre. A Reuters idézi Panosz Beglitisz védelmi miniszterhelyettest, aki márciusban azt nyilatkozta, hogy az összes védelmi kiadás a GDP 5,6 százaléka volt, ami 13,4 milliárd euróra rúgott. Más források szerint a védelmi kiadások a görög GDP 3,3 százalékát tették ki. (Ugyanez az adat a törököknél - egy jóval nagyobb hadsereggel rendelkező, sokkal népesebb országban – a kiadás a GDP 2,1 százaléka.)
Tény azonban, hogy az EU-rekordnak számító görög katonai kiadások fő oka a törökkkel való versengés, illetve a két NATO-szövetséges katonai szembenállása. Ez az elmúlt évtizedben többször háborúközeli helyzetbe hozta őket az Égei-tengeren gyakorolt felségjogok kapcsán. A katonai kiadások másik ürügye Észak-Ciprus török megszállása. Ha Görögország képes lenne jelentősen csökkenteni fegyvervásárlásait, katonai költségeit, könnyebben csökkenthetné az idén költségvetési hiányát három százalékkal. Néhány hete derült ki, hogy a már a csőd szélén tántorgó görög kormányt a németek egy korábban megrendelt tengeralattjáró átvételére próbálták rávenni, miközben Párizs hat fregatt és Rafale-vadászgépek megrendelésére akarja rábírni eladósodott szövetségesét. Görögország arányosan sokkal több embert tart fegyverben, mint bármely más európai NATO-állam.
Jeórjiosz Papandreu és török partnere is „történelminek” minősítette a találkozót. Ha megegyeznének például a ciprusi válság gyors rendezésében vagy az égei-tengeri vitás ügyekben, valamint a nyugat-tráciai török kisebbség, illetve a törökországi hellének helyzetének rendezésében, akkor csökkenhetne a feszültség – és vele a katonai büdzsé is.
A katonai vetélkedés csökkentése érdeke Erdogan miniszterelnöknek és az ő „mérsékelt iszlamistánák” nevezett Igazság és Fejlődés (AK) pártjának is. Szeretné elérni a miniszterelnök, hogy valamennyi szomszédjával problémamentes legyen országának a viszonya. Szükségük van Athén támogatására is Brüsszelben, hiszen az EU-csatlakozás az AK egyik stratégiai célja.
A külső feszültség csökkenésével fő riválisa, a török hadsereg belföldi súlya is kisebb lenne. Ha nincs „görög veszély”, a tábornokok politikai befolyása csökken. Ezt egyébként máris gyengíti a nagyszabású Ergenekon-per, amelynek vádlottai között több tábornok is van. Azzal vádolja őket a kormány ügyészsége, hogy görög-török összecsapásokat akartak kiprovokálni. Az állítólagos tervek szerint a háborús helyzet lett volna az ürügy az AK párt hatalmának megdöntésére.
