Görögország hétköznapjai elevenednek meg a Bercsényi10 kiállítóteremben Veres Viktor / Népszabadság

A Budapest–Athén–Párizs háromszögben telt eddig a görög Angeliki Gramatikopulu élete. Ragaszkodott hozzá, hogy gyermekkora színhelyén, a magyar fővárosban is bemutassák a Válságos idő című kiállítást, amelyet innen Párizsba, Athénba és Isztambulba visznek tovább. – Azt szeretném, ha párbeszéd alakulna ki a művészek és a társadalom között. Így a válságot is könnyebb átvészelni és olyan életet kialakítani, amelyben az emberiesség a lényeg, nem pedig a gazdagság – meséli a kiállítás kurátora. Körülötte, a Bercsényi10 kiállítóteremben kortárs görög fotóművészek alkotásai adnak hol szívszorító, hol mókás betekintést a krízis mindennapjaiba.

Angeliki szülei a görög polgárháború elől menekültek 1948-ban Magyarországra, a sors itt sodorta őket egymás mellé. 1956-ban az édesanyja már terhes volt a nővérével, Angeliki tíz évvel később látta meg a napvilágot. Hazatérni Görögországba csak 1974-ben tudtak, miután véget ért a katonai diktatúra. Az Athénban élő család tagjai a mai napig magyarul beszélnek, ha nem akarják, hogy megértsék őket. Az apa mérnök (diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte), az anya oroszt, az idősebb lány angolt tanít.

A fotográfia világa már egyetemistaként elvarázsolta Angeliki Gramatikopulut, aki a párizsi Sorbonne-on művészettörténetet tanult. Francia férjét is Párizsnak köszönheti. Ma a theszaloníki képzőművészeti egyetemen oktatja a fotográfia történetét, és kurátorként kiállításokat rendez. Budapestre a 2011-ben alakult Depression Era (Válságos/Depressziós idő) művészcsoport alkotásait hozta el, amelyek az interneten is párbeszédre hívnak mindenkit.

– Görögországban sokan depressziósak a válság miatt, sok az öngyilkosság is. A Depression Era üzenete, hogy túlélési módszereket kell találnunk, és újfajta életet kialakítanunk. A válság romjain is lehet építkezni – bizakodik Angeliki. Keserű mosollyal válaszol a kérdésre, hogy az ő élete is megváltozott-e a krízissel. A fizetése a felére csökkent, ma már minden euró elköltését meggondolja. S míg eddig csak a fiatalok töprengtek az ország elhagyásán, már az ő generációja is ezt fontolgatja. A férjével talán visszatérnek Párizsba; végül is nem lenne akkora változás, maradna a háromszögön belül.