A 38 oldalas jelentés a részletes indoklásban egyáltalán nem foglalkozik hazánkkal. Magyarország a politikai jogokra vonatkozóan a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, míg a polgári szabadságjogokat illetően a második legjobbat, a 2-est. Ez az Európai Unión belül alsóháznak számít, a jobbak mind az egyes kategóriában vannak, így a többi visegrádi ország is. Kettest érdemelt az uniós tagok közül még Görögország, Románia vagy Lettország is. Sőt a görögök vagy a lettek politikai jogaikban elmaradnak a magyarok mögött, ahogy egyébként a meglepetésre leminősített olaszok is.

– A közép-európai országok a posztkommunista államok sztárjai voltak az elmúlt időszakban. Ám az elmúlt két évben olyan változások mentek végbe Magyarországon, amelyek lehetőséget adtak a demokratikus intézményi háttér erodálódására – nyilatkozta lapunknak Sylvana Kolaczkowska, a Freedom House Magyarország-elemzője. Hozzátette ugyanakkor, már korábban is felfigyeltek a magyarországi korrupció helyzetére vagy az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákra, ezek tehát nem új jelenségek. Viszont a helyzet romlott – szögezte le a szakértő. Mivel a változások alapvetően a 2011-es évre estek, ezért a tavalyi jelentésben tükröződnek, a mostani csak megerősíti a helyzetet.

– Mi inkább csak nyomásra született kisebb engedményeket látunk azóta, például a médiatörvény ügyé­ben, semmint az őszinte készséget a párbeszédre a magyar kormány részéről. Vagy akár annak az elismerését, hogy a változások bizony negatívak voltak. Nagyon keveset tettek – mondta Kolaczkowska, magától említve például a Klubrádió ügyét. Továbbra is figyelik New Yorkban a médiatörvény végrehajtását, ahogyan az igazságszolgáltatás helyzetét, a választási törvény vagy a szintén vitatott egyházi törvény gyakorlatba ültetését is.

Nem kerülik el a figyelmet a hajléktalanokra vonatkozó szabályozások, az élettársi kapcsolatok hogyan továbbja, valamint a romaellenességhez, az antiszemitizmushoz való hozzáállás és a művészek elégedetlensége sem. „Azt látjuk, hogy az antiszemitizmus kérdésében a Fidesz-kormány jobban siet a Jobbiktól való elhatárolódásban, mint a romaellenességre vonatkozóan”.

– Minden demokráciának megvannak a maga problémái. De látni kell, hogy mi csak három (szabad, részben szabad, nem szabad) kategóriával dolgozunk, és gyökeres változás kell az átminősítéshez. A szabad kategóriában olyan eminensek is vannak, mint mondjuk Svédország – magyarázta a Freedom House metodológiáját Sylvana Kolaczkowska, aki elmondta: hazánkra vonatko­zóan egy fő állította össze a jelentést, de konzulensek egész sorával dolgoznak együtt. – Ilyen polarizált ország esetében, mint Magyarország, különösen szükség van a tények alapos leellenőrzésére és kiegyensúlyozottságra – mondta az elemző.

A Kelet-Közép-Európa/Eurázsia összevont térség 45 százaléka számít szabadnak. Ebben a régióban a jelentés részletesen foglalkozik az oroszországi helyzet romlásával; „Vlagyimir Putyin visszatérése orosz elnökként a felgyorsított elnyomás új korszakát indította be”. A Freedom House bírálja a nyilvános tüntetések, a civil szervezetek, valamint az internetes szólásszabadság oroszországi korlátozását, valamint említést tesz róla, hogy megnehezítik az orosz lakosság hozzáférését a külföldi elektronikus médiához. Ukrajnát az egymást követő második évben minősítették le; a többi közt az ellenzéki vezetők politikailag motivált bebörtönzése miatt.
Az elmúlt négy évet illetően Mali és Madagaszkár lépett a legnagyobbat hátra, míg az „arab tavasz” eredményeként Líbia és Tunézia a legnagyobbat előre. A világ 90 országa, azaz 46 százalék minősült szabadnak 2012-ben a Freedom House szerint. A legrosszabb eseteknek Észak-Koreát, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt, Szudánt, Egyenlítői-Guineát, Erit­reát, Szíriát, Szaúd-Arábiát és Szomáliát találták a jogok szempontjából, a vitatott területek közül pedig Tibetet és Nyugat-Szaharát.