Gitmo, a beváltatlan ígéret
Meglepően felgyorsult a törvények elfogadása a leköszönő amerikai kongresszus végóráiban, de Barack Obama elnök örömébe üröm is vegyült. A védelmi felhatalmazási jogszabályba ugyanis olyan elemeket is "becsempésztek" a Capitoliumon, amelyek egyelőre lehetetlenné teszik a guantánamói fogolytábor - Obama szerint valószínűleg a terroristák első számú toborzóeszközének - bezárását. Ugyanis egyetlen centet sem adnak erre a célra. Az elnök még 2009 januárjában, első teljes munkanapján ígérte meg: egy éven belül lehúzzák a rolót "Gitmo"-n - a terv csaknem egyéves késésben van már. A csütörtöki The New York Times szerint Obama nem vétózza meg a jogszabályt, hiszen az fedezi az USA afganisztáni és az iraki költségeit.
Az amerikai törvényhozás mindkét házában elfogadott törvény három tilalmat rendel el. 1. Nem lehet a jelenlegi pénzügyi évben őrizeteseknek az Egyesült Államokba való átszállítására költeni. 2. Más országba sem mehetnek, kivéve, ha ezt bíró rendelte el, vagy Robert Gates védelmi miniszter szavatolja, hogy nem jelentenek biztonsági kockázatot. 3. Az USA nem vásárolhat vagy építhet létesítményt a jelenleg 174 guantánamói fogoly másutt való elhelyezésére. Ez utóbbi háttere: mint arról egy éve lapunk is beszámolt, az Obama-adminisztráció Illinois államba, egy húszezer lelkes településre akarta áthelyezni a kubai támaszponton őrzött foglyok egy részét. A szövetségi kormány megvásárolta volna az ottani, jórészt kihasználatlan és "szuperbiztos" résszel is rendelkező büntetésvégrehajtási intézményt.
- Meggondolatlan és felelőtlen - így kommentálta a tilalmakat Laura Pitter, a Human Rights Watch emberjogi szervezet terrorizmusellenes kérdésekben illetékes szakembere. A törvény egyben újabb léket vág Eric Holder igazságügyminiszter tervén, hogy polgári szövetségi büntetőbíróság előtt vonják felelősségre a "Gitmo"-n fogva tartott Kálid Sejk Mohammedet, a magát a 2001. szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzőjének nevező őrizetest. Holder egy éve bejelentett elképzelése szerint a pert éppen Manhattanben tartották volna meg, ahol leomlottak a WTC ikertornyai. New York városa ellenkezése nyomán aztán visszavonulót fújt.
Guantánamo bezárásának fő akadályai a következők: az USA egyes szövetségi államai nem kérnek a foglyokból, a külföld hajlandósága is kimerülni látszik a befogadásra, egyeseket szülőhazájuk siralmas emberjogi viszonyai nem adnak ki. Negyvennyolc főt eleve túl veszélyesnek tartanak ahhoz, hogy szabadon bocsássák őket, de bíróság elé sem tudják őket állítani. (Például azért, mert korábban kínzással csikarták ki a bizonyítékokat, így azok semmisek, vagy pedig államtitkot képeznek.) A 2011 januárjában debütáló, republikánusokkal megerősödő új kongresszus még szkeptikusabb lesz a foglyokat illetően. A The Washington Post szerint a Fehér Ház rendelettel készül az időkorlát nélküli fogva tartás szabályozására - éppen az elleni "megelőző csapásként", hogy a kongresszus erre magasabb szinten, törvénnyel tegyen rá még egy lapáttal.
