Gesztusértékű kivégzés Kínában
Kína nyomatékosan visszautasított hétfőn az Európai Unió (EU) Vo Vej-han (Wo Weihan) kivégzését érintő vádjait. A kutatót a múlt pénteken végezték ki. Halálra ítélésének oka az volt, hogy állítólag Tajvannak adott ki rakétavezérlő rendszerekről szóló információkat.
Az EU nyilatkozatban ítélte el az 59 éves férfi kivégzését, mondván, pere nem nem volt összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A közlemény kitér arra is, hogy Kína az Európai Unió és számos EU-tagállam ismételt felszólítása ellenére sem vette figyelembe a halálos ítélet megváltoztatására tett javaslatokat.
„Vo Vej-han pere igazságos volt, és a vádlott megfelelő védelemben részesült” – szögezte le Csin Kang (Qin Gang) külügyi szóvivő a minisztérium honlapján hétfőn megjelent közleményben. A szóvivő szerint az EU kritikája lábbal tiporja a jogállamiság szellemét és a törvénykezést Kínában.
Az Egyesült Államok is elítélte Vo Vej-han kivégzését. Osztrák diplomaták szintén a kutató védelmére keltek, miután két lánya osztrák állampolgár. „Nyomatékosan tiltakozunk a vádaskodások miatt, az érdekelt feleket felszólítjuk, hogy azonnal korrigálják hibáikat, és hagyjanak fel a más országok igazságszolgáltatásába való beavatkozással” – hangsúlyozta Csin Kang.
Vo Vej-hant 2005 januárjában tartóztatták le Pekingben azzal a váddal, hogy rakétavezérlő rendszerekről készült dokumentumokat adott át Tajvannak. Az 59 éves biokémikus mindvégig ártatlannak vallotta magát, de végül 2007 májusában halálra ítélték. Utolsó fellebezését februárban utasították el. Az elítélt családja és több civil szervezet kifogásolta a pert, hangoztatva, hogy az ítéletet homályos bizonyítékok alapján hozták.
Kína a múlt héten határozatlan időre elhalasztott egy kétoldalú csúcsott amiatt, hogy az unió több mérvadó vezetője – köztük Nicolas Sarkozy francia elnök – a hónapban találkozik a dalai lámával.
Brüsszel és Peking között idén nem először kerül sor diplomáciai pengeváltásra az emberi jogok helyzete miatt. Korábban az Európai Parlament a bebörtönzött ellenzéki aktivistának, Hu Csiának ítélte emberi jogi díját, ami ellen Peking éles hangon tiltakozott. Hu Csia szerepelt a Nobel-békedíj ezévi jelöltjei között is.
