Az al-Kaidával is kapcsolatban álló szélsőségesek az éj leple alatt úsztak át a Niger-folyón, hogy meglepjék a mali és a francia katonákat vasárnap Gaóban, amelyet körülbelül két hete foglaltak vissza a katonák az iszlamistáktól. A mali védelmi miniszter szerint az összecsapásban három harcost megöltek, 11-et elfogtak, a mali katonák közül pedig páran megsérültek az utcai harcokban.

A Mozgalom a Nyugat-afrikai Dzsihád Egységéért (Mujao) rohama és az azt megelőző két öngyilkos merénylet rendkívül meglepte a francia vezetésű csapatokat, akik az ország északi részének visszafoglalása során alig találkoztak ellenállással. Egy francia katonai forrás szerint hétfőn a mali katonák azonnal az iszlamisták felkutatására indultak, és házról házra vizsgálták át a várost. Gao piaca egyébként hétfőn zárva maradt, de több bámészkodó összegyűlt a városi rendőrség épületénél, amelyen nyomot hagyott a dzsihádisták rohama.

A mostani támadás azt is jelenti, hogy a francia katonák – akik közel négyezren vannak Maliban – könnyen gerillaháborúba keveredhetnek, írja a Reuters. Főleg, hogy a gaói hatóságok szerint a dzsihádisták visszaszivárgásának esélye magas, és az is könnyen előfordulhat, hogy további lövöldözésre és robbantásokra lehet számítani.

Franciaország márciusban már kivonná katonáit Maliból, és a biztonsági helyzet rendezését egy nyolcezer fős afrikai csapat kezébe adná, amely még mindig szerveződik. Ráadásul az állások elfoglalása nem is megy olyan könnyen, így lehet, hogy a franciáknak tovább is maradniuk kell. Francois Hollande francia elnök nigériai elnökkel való találkozója után elmondta, hogy a feladatukat még nem fejezték be Maliban, és ő is utalt a gerillaharcra. Franciaország januárban avatkozott be, amikor a szélsőségesek már a fővárost, Bamakót fenyegették.

További erőszakot szülhet, hogy a mali katonák hétfőn benyomultak Menaka településre, amelyet az iszlamisták a francia csapatok légitámadásai miatt hagytak el, utánuk azonban bevonultak a szeparatista tuaregek. (Tavaly márciusban a bamakói katonai puccs után először ők foglalták el az ország északi részét, és megalapították független államukat. Tőlük azonban hamarosan átvették az irányítást az iszlamisták, akik be akarják vezetni az országban a saríát, az iszlám jogrendet.) A tuaregek szerint a kormány nem akar velük tárgyalni, a hadsereg pedig rémtetteket hajt végre a tuareg civilek ellen, ezért vasárnap bejelentették, hogy „kegyelem nélküli harcot” indítanak az ország északi részébe érkező katonák ellen.

Eközben Jan Eliasson, az ENSZ főtitkár-helyettese közölte: a mali kormány egyelőre hezitál, hogy az országba engedjenek-e egy ENSZ-békefenntartó csapatot, pedig a többi ország támogatná a lépést. Hozzátette, a békefenntartókat valószínűleg csak azután fogják Maliba vezényelni, hogy a küldetés harci szakasza véget ér, írja a BBC.