Gén-etika
„Egy Los Angeles-i klinika állítja, hogy nincs messze az az idő, amikor a mesterséges megtermékenyítési programra jelentkező szülők megválaszthatják a születendő gyerek nemét és egyéb fizikai tulajdonságait” – adta hírül a Wall Street Journal.
A preimplantációs genetikai diagnózis során beültetés előtt megvizsgálják a megtermékenyített petesejtet. Az eljárás eredeti célja az, hogy bizonyos súlyos betegségeket kiszűrjenek, és az anyaméhbe csak az egészséges sejteket ültessék be.
A módszer azonban másra is alkalmas. Az eljárással meg lehet állapítani a születendő gyermek nemét, szeme színét, sőt akár testalkatát is. Elvben legalábbis: az izlandi deCode Genetics kutatócsoport a Nature Genetics folyóiratban 2007 őszén publikált tanulmányában azt állította, hogy sikerült azonosítani a szem-, a haj- és a bőrtónust meghatározó genetikai információhordózót. Williams Kearns amerikai genetikus hasonló felfedezésről számolt be, de mivel a módszer épp szabadalmaztatás áll, részletekkel és bizonyítékokkal nem szolgált.
A családtervezéssel kapcsolatban a technika fejlődése egyre több etikai kérdést vet fel. Évtizedek óta vitatják, hogy a valószínűleg fogyatékkal vagy súlyos betegséggel születő embriót vajon helyes-e elvetetni. A genetika fejlődésével azonban ennél is súlyosabb problémák vetődnek fel: a távol-keleti országokban például a módszer miatt aránytalanul sok fiúgyermek születik.
Vajon a kívánt szemszínű petesejt kiválasztása és beültetése elfogadhatatlan beavatkozás-e a természetes folyamatba, vagy pedig elfogadható „szépészeti művelet”?
„Ha olyan gyerekeket hozunk létre, akik genetikai állományuknak köszönhetően jobb adottságokkal rendelkeznek, akkor a diszkrimináció egy új formája jelentkezhet” – véli a szerző.
Közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak jelentős része egyetért azzal, hogy a megtermékenyített petesejtet genetikai vizsgálatnak vessék alá annak érdekében, hogy bizonyos betegségeket kiszűrjenek. 10 százalék pedig azt mondta, hogy ha lenne rá módja, élne a lehetőséggel, és atletikusabb felépítésű, magas gyereket választana.
Nagy dilemmát okoz annak eldöntése is, vajon etikai szempontból elfogadható-e, hogy egy súlyosan beteg gyerekkel azonos génállományú testvért hozzanak létre, s majd az ő egészséges szöveteinek segítségével megmentsék a beteg testvér életét. Nagy-Britannia éppen tavaly májusban szavazta le a hasonló beavatkozások tilalmát.
A Johns Hopkins Egyetem tanulmánya szerint 2006-ban a lombikbébi-eljárást alkalmazó 137 amerikai klinika 42 százalékában a szülőknek lehetősége volt a nemválasztásra. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint a klinikák 3 százaléka arra is módot ad, hogy a szülők szándékosan fogyatékkal élő gyerekeket válasszanak. Így például a süket szülőknek kívánságukra süket gyerekük lehet.