Gázzal zsarolják Fehéroroszországot
Moszkva szerdára már 60 százalékkal kevesebb földgázt juttatott Belarusznak, ám a tranzitgáz zavartalanul áramlik Lengyelországba és Németországba. (Az évi 210-240 milliárd köbméter orosz gázexport 15-20 százaléka folyik Belaruszon keresztül, csaknem 80 százalék pedig Ukrajnán át, így a jelenlegi gázháború tétje az EU számára jóval kisebb, mint a korábbi, téli ukrán-orosz gázkonfliktusok.) A fenyegetés súlyát az is csökkenti, hogy Ukrajnával szemben Fehéroroszországnak az ország gázvezetékeihez nincs kizárólagos hozzáférése: egyrészt mára a helyi hálózatot birtokló állami Beltranszgaz fele orosz kézbe került - a 2,5 milliárd dolláros tétel utolsó, 625 millió dolláros részletét Moszkva idén februárban fizette ki, cserébe Fehéroroszország a nemzetközi ár feléért jutott orosz földgázhoz -, másrészt az 1999-ben működésbe lépett, 30 milliárd köbméteres kapacitású Jamal-Európa gázvezeték már a kezdetektől a Gazprom kezében volt.
Az elmúlt napokban Minszk álláspontja változott: korábban nem ismerte el a tartozást, és ellenköveteléssel lépett fel, azzal érvelve, hogy a Gazprom idén még nem fizetett tranzitdíjat a keresztülfolyó exportgázért. Az összeg 260 millió dollárra rúg. Szerdára azonban már elismerte a saját, 192 millió dolláros adósságát, fenntartva azonban az ellenkövetelést, amelyet a Gazprom vitat. (Minszk tartozása abból adódik, hogy Fehéroroszország a tavalyi áron, 150 dollárt fizetett a gáz ezer köbméteréért, az idei 169, júniustól pedig 184 dolláros egységár helyett.)
A helyzeten egyelőre nem enyhített, hogy Minszk szerdán kifizette a teljes májusi fogyasztást, ám a 260 millió dolláros tétel mellett az első negyedévi 192 millió dollár továbbra is hiányzik, így Moszkva a gázellátás további csökkentését helyezte kilátásba. (Lukasenko a héten bejelentette, hogy "barátaitól kölcsönt kapott", így a kérdéses összeg a rendelkezésére áll, ám egyelőre letétben várja, hogy előbb az orosz fél kifizesse tartozását. A "barátok" kilétét a Nyugattól elszigetelődött, 16 éves elnöki hatalmát vitatható választásokon megerősített államfő nem fedte fel.)
A gázárvita valójában nem a Gazprom forgalmához képest kis összegről szól, hanem vélhetően az orosz-fehérorosz-kazah részvétellel megvalósítandó vámszövetségről, amelyet Moszkva a gáz révén kíván elfogadtatni Fehéroroszországgal. Minszk ugyanis júniusban végleg egyértelművé tette, hogy a Kreml feltételei mellett nem lép be a júliustól megvalósuló vámszövetségbe, mivel annak szellemével ellentétes, hogy Moszkva a nyersanyaghordozókra továbbra is fenntartaná a kiviteli vámot, a belföldinél továbbra is drágábban juttatva Fehéroroszországot az orosz földgázhoz. A kiviteli vámról azonban Moszkva nem hajlandó lemondani, miután az évi kétmilliárd dollárral gazdagítja az orosz költségvetést, ami a tavalyi orosz külkereskedelmi többlet két százalékát teszi ki.
