Oktay Enimehmedov gázpisztollyal lőtt volna Doganra a párt Szófiában tartott szombati kongresszusán, de a fegyver kétszer csütörtököt mondott, a harmadik lövedék meg kihullott belőle. A férfinál még két kést is találtak a  párthívek, akik meg is lincselték volna a férfit, ha a buztonsági őrök nem vezetik ki a vérző arcú embert. A kongresszusi küldöttek eközben a párt bolgár nevét (DPSZ) skandálták.

Dogan éppen arról értekezett, miért mond le a párt vezetéséről, és adja át az elnökséget Ljutvi Mesztannak, akit meg is választottak új pártvezetőnek. A kongresszus hangulata azonban igazolta, hogy továbbra is Dogan lesz a bulgáriai  muzulmán közösség első számú civil vezetője. A muzulmán közösséghez nem csak törökök tartoznak, de bolgár mohamedánok (pomákok) és muzulmán cigányok is. Ez a 7,5 milliós Bulgária lakosságának 10 százaléka. 1990, a bulgáriai rendszerváltás és többpártrendszer óta Dogan pártja a  liberális internacionáléhoz tartozó Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) biztosan számíthatott a szavazatok 7,5-8 százalékára. Mivel a párt nem csak török és nem csak mohamedán politikusokat is indított, megúszta az alkotmányos tilalmat, amely szerint az országban nem szabad vallási és nemzetiségi alapon pártokat alapítani.

Dogan két évtizede megkerülhetetlen figurája a bolgár közéletnek. Sok furfanggal és eltökélten védi közössége érdekeit, miközben igen gazdag ember lett ő maga is. Gyűlölik a nacionalisták, ő szélsőjobboldli Ataka (Támadás) párt és a jelenleg kormánypárt, a jobbközép GERB fő ellensége. A DPSZ több alkalommal volt kormányzati tényező is. Dogant sokszor próbálták (hihetőnek tűnő) gazdasági vádakkal  sarokba szorítani, majd az állambiztonsági iratok alapján a kommunista rendszer fizetett titkos ügynökévé nyilvánították. Dogan filozófiaszakot végzett, kandidátusi fokozatot szerzett és pártfőiskolában is tanult. 1985-ben azonban földalatti mozgalmat alapított, amikor a Zsivkov-rezsim elkezdte az úgynevezett „újjászületési folyamatot”. Ennek lényege, hogy a törökök nyilvánítsák magukat bolgárrá, cseréljék le nevüket, szakítsanak az iszlámmal. Dogant zárt tárgyaláson tíz évre ítélték, csak 1990-ben szabadult.

A merénylő, Enimehmedov a lakásán hagyott egy anyának  címzett levelet. Ebből az derül ki, hogy nem akarta megölni Dogant, de rá akarta ébreszteni, hogy „nem érinthetetlen”. Feltehetően arra számított, hogy meg fogják ölni – mondta a Sofia Press sajtóügynökségnek Nedelcso Sztojcsev rendőrségi pszichológus.

Szófia, 2013. január 19. A BTV bolgár televízió által közreadott képen egy ismeretlen férfi (j) fegyvert szegez Ahmed Doganra, a török és a muzulmán kisebbséget képviselő Mozgalom a jogokért és a szabadságért párt vezetőjére (b) a színpadon egy szófiai pártkongresszuson 2013. január 19-én. A támadót azonnal lefogták a küldöttek és a biztonsági szolgálat tagjai. (MTI/EPA/BTV)