Nem kaptunk választ a rejtélyre, mi vezette az energia-csúcs megtervezőit, mit akartak elérni? A Nabucco megtámogatását, vagy, mint a Szabad Európa Rádió jelezte, a szolidaritást Juscsenko ukrán elnökkel? Bármelyik is lett volna, a bukás szinte be volt kódolva. Juscsenko, akinek a politikai túlélése függött a tegnapi eseményektől, persze hogy nem jött el három nappal a vasárnapi választás előtt a Fekete tenger túlpartjára. A rendező házigazdák Batumiban előterjesztett egyetlen érdemi kezdeményezése, egy regionális, cseppfolyósított gáz szállítására szolgáló rendszer kiépítése pedig többet ártana a Nabuccónak, mint amennyit használna az energiabeszerzési források diverzifikálásával. A másik projekt, amiről Batumiban szó volt, az Odessza-Brody-Gdansk olajvezeték szállítási iránya. Oroszország a Druzsbába bekötve északról délre, Odesszába szállítaná vele az olajat, Juscsenko nyugatos Ukrajnája pedig megfordítaná az irányt. Az ügy nagymértékben az elnökválasztás utáni orosz-ukrán viszonytól függ, arról tehát most nem időszerű beszélni.

A házigazdák egyetlen érdemi kezdeményezése, Grúziából különleges tartályhajókban szállítani a cseppfolyósított földgázt (LNG) Bulgáriába, Romániába és Ukrajnába - a szakértők szerint hamvába holt kezdeményezés. Mindenek előtt a Nabuccónak árthatna, hiszen a projekt legsebezhetőbb részét, a csőbe teendő, Európának szánt gáz beszerzési, Kaszpi-térségbeli forrásait apasztaná. Nem beszélve a költségekről. Egy ilyen rendszer egy grúziai cseppfolyósítóval, a túloldalon a románoknál, bolgároknál, vagy az ukránoknál felépítendő, visszagázosító állomással, a szükséges, különleges tartályhajókkal többe kerülne, mint maga a Nabucco csővezeték. És az LNG-üzlet trükkös dolog. Amíg nincsenek meg a biztos vásárlók és nem írják alá a 20-25 évre szóló, kötelezően átveendő mennyiségekről szóló szerződést, hozzá sem lehet kezdeni a rendszer megépítéséhez. És a mai ínséges időkben ki finanszírozna egy ilyen, tízmilliárd euró körüli vállalkozást?

A grúzok kínos helyzetbe hozták a Nabucco-projekt legbefolyásosabb külső támogatóját, az Egyesült Államokat is. Washingtonból a Batumiba tervezett csúcs kedvéért iderepült az amerikai regionális energiapolitika legfontosabb embere, Richard Morningstar elnöki energiamegbízott. Két napig várt Tbilisziben. Amint hírét vette, hogy a csúcs ledegradálódott, elutazott, meg sem várva a csütörtöki kezdést. A meghívót nem kapó, sértődött Oroszországban pedig a kezüket dörzsölték, lám a grúzok megint befürödtek.

Moszkva rögvest reagált Batumira. Tatjana Mitrova, az orosz tudományos akadémia energiapiaci kutatóintézetének a feje kommentárban fejtette ki, hogy a Kaszpi térségben történő események, mindenek előtt Kína, mint hatalmas vásárló megjelenése, nemhogy ártanak Oroszország érdekeinek, hanem inkább azokat szolgálják. Kína ugyanis elszipkázza a nagy termelőországok, mindenek előtt Türkmenisztán gáz-exportját a Nabucco elől. (A Türkmenisztán-Kína vezeték, amely már működik, 2012-re, nagyjából a Nabuccó-projekten az érdemi munka elkezdésének idejére, már egymaga több gázt szív fel, mint a teljes Nabucco-kapacitás). Egyfajta sajátos, hallgatólagos piacmegosztási egyezmény jönne létre: Kína (Oroszországgal együtt) felvásárolja a Kaszpi-térség gázát, így nem marad a Nabucconak, és a Gazprom megőrizheti pozícióit, mint a legjelentősebb európai szállító.