Gázai szerepét latolgatja az EU
A bizakodó Blair erőfeszítéseiben is bízva a közel-keleti kérdésekben többnyire megosztott uniós országok külügyminiszterei azt latolgatták hétfőn Luxembourgban hogyan járulhatnának hozzá a Gázai-övezet blokádjának enyhítéséhez, mozdíthatnák elő a flottilla támadás nemzetközi kivizsgálását, anélkül, hogy bármi módon a terrorszervezetnek tartott Hamász kezére játszanának. A tanácsülés helyszínére érkezett Tony Blair volt brit kormányfő, aki az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió megbízásából próbál a térségben közvetíteni, s Luxembourgban úgy nyilatkozott, hogy a következő napokban enyhülhet az izraeli blokád – Egyiptom egyébként nemrégiben humanitárius okokból megnyitotta a gázai határát -, s üdvözölte a Netanjahu-kormány hétfői döntését a vizsgálat megindításáról.
A hétfői uniós tanácskozás előtt az okozta a legnagyobb fejtörést Brüsszelben, hogy vajon az EU hozzájáruljon-e egy esetleges izraeli vizsgálat nemzetköziesítéséhez, avagy követeljen nemzetközi vizsgálatot, amelybe Izraelt is bevonnák. Az izraeli bejelentés elébe ment ennek, s a luxembourgi ülésen ezért úgy fogalmaztak, hogy „azonnali, teljes és pártatlan” vizsgálatra szükség van, de a nemzetközi közösséget csak az nyugtatná meg, ha „hiteles nemzetközi részvétellel” zajlana az eljárás. A külügyminiszterek felszólítottak az azonnali, tartós és feltétel nélküli határnyitásra, és szorgalmazták, hogy a bevihető áruk listája helyett a tiltott termékeket nevezze meg Izrael. Az EU figyelembe veszi Izrael jogos biztonsági érdekeit, egyetért azzal, hogy a Gázába szánt áruk útját szigorúan ellenőrizni kell. Brüsszeli diplomaták azt is latolgatták, vajon a Gázába tartó hajók ellenőrzésére érdemes-e felajánlani uniós segítséget. Etekintetben a következő tanácsülés elé kerülhetnek felvetések, javaslatok.
A hétfőn elfogadott közös szöveg felszólít az erőszak és a fegyvercsempészet beszüntetésére, valamint követeli a Hamásztól Gilad Shalit izraeli katona szavadon engedését, a Nemzetközi Vöröskereszt, a nem-kormányzati és az ENSZ szervezetek munkájának elősegítését. A tárcavezetők szorgalmazták továbbá a kétoldalú tárgyalások felújítását, a palesztin megbékélést és felsorakozást Abbasz elnök mögött. S az egyiptomi erőfeszítések is kaptak egy elismerő mondatot.
A külügyminiszterek megerősítették, hogy a nyugat-balkáni országok előtt nyitva áll az ajtó, ha teljesítik a belépési feltételeket. Az ülésen részt vett Serge Brammertz hágai főügyész, aki rögzítette: Szerbia fenntartja együttműködését a háborús bűnöket vizsgáló bizottsággal. Ennek nyomán a tárcavezetők engedélyezték, hogy a tagországok megkezdjék a stabilizációs és társulási egyezmény ratifikálását.
A tanácskozáson bemutatkozó Martonyi János már néhány nappal ezelőtt, vajdasági látogatásán jelezte, hogy Magyarország az elsők között kívánja jóváhagyni a szerződést. Ám a múlt héten vita alakult ki a huszonhét ország diplomáciai köreiben, hogy Belgrád decemberben benyújtott csatlakozási kérelmére miként reagáljon az EU, kérje-e a Bizottságot, hogy véleményezze azt, vagy várjon még, s a szokásokkal ellentétben, ne technikai, hanem politikai jellegűnek tekintse-e a kérdést. A bővítést lassítók, a Szerbiával szemben óvatosabb vonalat követő államok véleménye kellő súllyal esett latba, mert ennek taglalására később visszatérnek.
