Megnyílt a Gázai övezet háború utáni újjáépítésének szentelt nemzetközi  felajánlási konferencia az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. A fórumot Hoszni Mubarak egyiptomi elnök nyitotta meg. A konferencián részt vesz többek között Nicolas Sarkozy francia és Mahmúd Abbász palesztin elnök, 45 ország külügyminiszterével együtt.  Jelen van Hillary Clinton is, aki amerikai külügyminiszterként most első ízben jár a Közel-Keleten.

Javier Solana, az EU külügyi biztosa az ENSZ lerombolt gázai iskolájánál

Nem kapott meghívást a Gázai övezetett uraló Hamász iszlamista mozgalom. A konferenciától azt várják, hogy 80 adományozó ország és  nemzetközi szervezet legalább 2,8 milliárd dollárt gyűjt össze a háború sújtotta palesztin enklávé újjáépítésére.

Gázában szkeptikusan figyelték a hétfőn Kairóban zajló donorkonferenciát. – Nekünk elsősorban nem pénz, nem humanitárius segély kell, hanem az, hogy nyissák meg az övezet határait – mondja Mohammad El-Alami gázai üzletember, a Magánszektor Koordinációs Tanácsának egyik tagja. – Tudjuk hogyan kell halászni, csak hagyjanak minket végre halászni – utal „az éhező embernek nem halat kell adni, hanem megtanítani halászni" szabályra a jól öltözött, több évig Amerikában is élő üzletember.

A Tanács az ENSZ fejlesztéssel foglalkozó szervezetének segítségével készített felmérése szerint a gáza magánszektor 140 millió dolláros kárt szenvedett a háború következtében, hiszen az izraeli hadsereg több gyárat is lebombázott, felrobbantott a gázai hadművelet során. Feltételezhető, hogy több épületben fegyveresek bújtak meg, de a gázai üzletemberek szervezete azt állítja, van olyan cementgyár, amit láthatóan aláaknáztak és szándékosan felrobbantottak. Az üzletemberek a határok megnyitása mellett garanciákat remélnek a nemzetközi közösségtől, hogy Izrael nem rombolja le a gyáraikat ismét, hiszen az állandó újraépítés ördögi körét anyagilag nem bírják.

A gázai üzleti élet legnagyobb gondja a Gázát sújtó blokád, hiszen lehetetlenné teszi a kereskedelmet, az alapanyagok beszerzését. – Mi nem tartozunk egyik párthoz sem. A Fatah és a Hamász kifizeti a saját embereit, de mi hogyan fizessük ki a munkásainkat, ha a gyáraink nem működnek – panaszolja Fajszal G. Sawa építési vállalkozó, cementgyár-tulajdonos és kereskedő. A cementgyára 2006 óta (a Hamász ekkor nyerte meg a választást) mindössze 100 órán át működött, mert nem jutottak be az átkelőkön az alapanyagok. Az üzletembereket tömörítő szervezet szerint 100 ezer ember vesztette el a munkáját, mióta a Hamász puccsal átvette a hatalmat Gázában 2007-ben, és Izrael, illetve Egyiptom lezárta a határokat.

Agyelszívás a fegyverek árnyékában

– Két-három éve 100 munkatársam volt, most csak hármat foglalkoztatok, de valójában rájuk sincs szükségem – mondja Nabil Abu Mualiek, aki szintén építési vállalkozó. – Ismerek olyat, akit el kellett bocsátanom, mert nem tudtam neki munkát adni. Azóta megkereste az egyik fegyveres szervezet, és fizetést adnak neki. Gazdagabbak lettek egy kiváló mérnökkel - hívja fel a figyelmet a veszélyes tendenciára Mohammad El-Alami. Mint mondják, a gázai gazdaság halála a a második intifádával, 2000-ben kezdődött, és a Hamasz hatalomra kerülése jelentette az utolsó koporsószöget. Az üzletemberek azt mondják, nem tudnak nyomást gyakorolni a Hamaszra, és amúgy is, a legutóbbi gázai hadművelet kollektív büntetés volt, nem csak a Hamászra irányult.

Az üzletemberek egyébként vasárnap együtt vártak arra, hogy megkapják a kilépési és belépési engedélyt Egyiptomtól, hiába. Az engedélyek elintézése a ramallahi palesztin hatóság dolga lett volna. Az üzletemberek azt mondják, nem feltételezhetnek rossz szándékot, de bírálják a palesztin hatóságot, amiért nem intézte el az engedélyeket. Burkoltan azt feltételezik: a palesztin hatóság ki akarja sajátítani a gázaiak képviseletét. – Nevetséges, hogy pont gázaiak nincsenek ott a konferencián – mondja Fajszal G. Sawa.

A nemzetközi közösség nem szeretné, ha a területet felügyelő Hamász irányítaná a felajánlott pénz elosztását. Így az újjáépítés egyik feltétele az lett, hogy létrejöjjön az egységkormány a Hamasz és a palesztin hatóságot domináló Fatah között. Clinton minapi bejelentése, miszerint ennek az egységkormánynak is meg kell felelnie a közel-keleti békefolyamat fölött bábáskodó kvartett feltételeinek, azaz el kell ismernie Izraelt (amire a Hamasz nem hajlandó), megkérdőjelezi a pénz és segély eljuttatását a területre.

A feladat oroszlánrészét feltehetően ENSZ-szervezetekre bízzák, amelyek a minisztériumokon keresztül szintén kapcsolatban állnak a Hamasszal. Clinton kijelentése miatt Gázában Tony Blair, a kvartett képviselőjének látogatását is jelentéktelennek ítélik. Ám, mint a gázaiak hangsúlyozzák, nem a pénzről van szó, a határátkelők megnyitása az elsődleges szempont.

– Minek egy csomag liszt segélynek, ha nincs gáz, amivel kenyeret süssünk? Minek pénz az építkezésre, ha nem jut be az alapanyag a határon? Minek az iskolákat fenntartani, ha a gyerekek képtelenek koncentrálni a háború okozta trauma miatt? – kérdezi egy nemzetközi szervezetnél dolgozó palesztin, aki neve elhallgatását kéri, mert nem kapott engedélyt, hogy nyilatkozzon. Az újjáépítés megkezdésének feltételi egyelőre teljesíthetetlennek tűnnek. A gázaiak úgy érzik, lassú halálra ítéltettek.

Tízmillióktól a milliárdokig

A Palesztin Nemzeti Hatóság reményei szerint az adományozók 2,78 milliárd dollár segélyt gyűjtenek össze, beleértve a háború sújtotta palesztin enkláve újjáépítésére szánt 1,33 milliárd dolláros összeget. A korábbi nyilatkozatokból ítélve a konferencián az alábbi megajánlások várhatók:

– A Perzsa-öböl menti országok 1,65 milliárd dollár segélyt ajánlanak fel ötéves időszakra. Az összeg közel felére Abdallah szaúdi király tett ígéretet.

– Az Egyesült Államok 900 millió dollárt ad. Ebből 300 millió dollárt kapna a (Hamász iszlamista mozgalom uralma alatt álló) Gázai övezet, az összeg többi része pedig a Palesztin Nemzeti Hatósághoz folyna be a gazdasági reformok és a költségvetési hiány fedezésére.

– Az Európai Bizottság 436 millió eurót fog adományozni a gázai újjáépítésre és a palesztin hatóság tervezett reformjaira.

– Nagy-Britannia közölte, hogy 30 millió fontot ad a gázai gazdaság helyreállítására. Az olasz kormányfő 100 millió dollár, a német kormány több mint 100 millió euró értékben ígért segélyt.

– Magyarország 50 millió forintnyi segélyt ajánl fel, és az összeget az egészségügyi szektorba fogja irányítani – mondta el Várkonyi László külügyi szakállamtitkár a helyszínről telefonon az MTI-nek. Budapest azt tervezi, hogy szakértelmével segíti a palesztin egészségügyet, s néhány berendezést – esetleg orvost – bocsát valamely palesztin kórház rendelkezésére, megsérült gyermekek rehabilitációjára. A részleteket még nem dolgozták ki, és egyelőre nincs döntés arról, mely palesztin kórház kapja a segítséget.