Gázai akció: 'Ez mocskos emberrablás volt'

Kétszázötven palesztinbarát aktivistát utasít ki Izrael a gázai segélyflottilla elleni hétfői támadás nyomán. Bomlik egy régi szövetség: biztonsági félelmek miatt Ankarából evakulják az izraeli diplomaták családtagjait. Írország is vinne segélyt Gázába.

Folytatódott szerdán Izraelben azoknak a palesztinbarát aktivistáknak a kiutasítása, akiket a Gázai övezetbe segélyt szállító flottilla hajóin vett őrizetbe a haditengerészet. Ezúttal 250 külföldiről van szó - jelentette be az izraeli katonai rádió. Mintegy 120-an - többségükben algériaiak, indonéziaiak - a jordániai határon keresztül hagyják el az országot, hatvan török a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren várakozott, hogy különgépek elszállítsák őket. Hetven további török pedig még útban van a repülőtér felé a beér-sevai börtönből - tette hozzá a rádió.

Megaláztatva

Jordániába érve az aktivisták elmondták, hogy kitoloncolásuk előtt durván bántak velük és megalázták őket. A 12 muzulmán országból származó 124 aktivista öt jordániai buszon lépte át az arab ország határát az Allenby hídon át. Az izraeliek brutálisak és arrogánsak voltak, de az üzenetünk, amely szerint a Gázai övezet elleni blokád igazságtalan, és haladéktalanul fel kell oldani, elért a világ minden tájára - mondta el Valid at-Tabtabaj kuvaiti parlamenti képviselő, aki szerint egyetlen fegyver sem volt egyik hajó fedélzetén sem.

Az algériai Izeddin Zahrur elmondása szerint az izraeli hatóságok nem adtak nekik élelmet, ivóvizet, nem hagyták őket aludni, és a mellékhelyiséget sem engedték használni. - Ez egy mocskos emberrablás volt, és a börtönben is rosszul bántak velünk - mondta. - Bilincsbe vertek, lökdöstek és megaláztak bennünket. Egy algériai aktivista, aki csak a keresztnevét árulta el - Szabrina -, azzal vádolta az izraeli kommandósokat, hogy túszul ejtettek egy egyéves gyereket. - Török szülei szeme láttára fegyvert szegeztek a fejéhez, hogy megállásra kényszerítsék a hajó kapitányát - mondta. Nabíl as-Sarif jordániai kormányszóvivő szerint harminc jordániai aktivista volt a csoportban. Jordánia - Egyiptom mellett - a másik arab ország, amely békeszerződést írt alá Izraellel.

Mahmúd Abu Dzsuma, az Allenby-híd jordániai parancsnoka szerint az aktivistákat, akik között újságírók is vannak, hazájuk kormányával egyeztetve hazaszállítják. Sejk Fejszál asz-Szabah kuvaiti nagykövet elmondta, hogy a buszokon 16 kuvaiti volt. A többiek azerbajdzsáni, indonéziai, malajziai, pakisztáni, algériai, marokkói, mauritániai, jemeni, ománi és bahreini állampolgárok.

Iszlamisták a fedélzeten

Ezzel párhuzamosan Izrael megkezdte ankarai diplomatái családtagjainak hazatelepítését - jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió szerda reggel, egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú hivatalos izraeli forrásra hivatkozva. Az izraeli intézkedés az ankarai követségen és konzulátuson dolgozók közel félszáz hozzátartozóját érinti. Az idézett forrás szerint ugyanakkor jelenleg nincs napirenden a diplomáciai kapcsolatok esetleges megszakítása a két ország között.

Ankara szerdán fokoztaa törökországi zsidó kisebbség védelmét szolgáló intézkedéseket a két ország között kialakult feszültség miatt. Besir Atalay belügyminiszter bejelentette, hogy csak Isztambulban húsz helyen - zsinagógáknál, zsidó központoknál - hoztak új biztonsági intézkedéseket.

Törökországban heves indulatokat váltott ki, tüntetéseket rendeztek amiatt, hogy az izraeli haditengerészet hétfőn rajtaütést hajtott végre a Gázai övezetbe tartó segélyflottilla török vezérhajóján, a kommandósok és az aktivisták között kialakult összecsapásban meghalt kilenc aktivista. Közülük négyen törökök voltak, hármójukról pedig hozzátartozóik elmondásából kiderült, hogy mártírhalált halni vállalták az utat a hajók fedélzetén. „Segítette a szegényeket és az elnyomottakat. Évek óta Palesztinába akart menni. Egyre csak azért imádkozott, hogy mártír lehessen – mondta el egyikük, Ali Haydar Bengi felesége a Vatan című török lap szerdai számában. A négy férfit nevét az izraeli hatóságok hivatalosan nem közölték, de a török média iszlamista nem kormányzati szervezetek tagjaiként azonosította őket.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök Izrael felelősségrevonását követelte az incidens miatt, és kijelentette, hogy a két ország közötti viszonyban semmi sem marad olyan, mint régen. A Törökország és Izrael közötti viszony a gázai háború, az izraeli Öntött Ólom hadművelet nyomán már tavaly hűvösre fordult, amikor Erdogan kiállt a palesztinok ügye mellett. Egyes várakozások szerint a török kormány akár fel is bonthatja az egyre kényelmetlenebbé váló szövetséget. Ankara hétfőn visszahívta Izraelből nagykövetét, lemondta a közös hadgyakorlatokat és sikerrel kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését a zsidó állam intézkedéseinek elítélése érdekében.

Részvét és nemzetközi jog

Barack Obama amerikai elnök részvétét nyilvánította a török miniszterelnöknek azokkal az emberveszteségekkel kapcsolatban, amelyek a Gázai övezetbe tartó török hajó elleni izraeli akció következtében történtek. A Fehér Ház helyi idő szerint kedd este kiadott közleménye szerint Obama telefonbeszélgetést folytatott Erdogannal, s őszinte részvétét fejezte ki a Gázai övezetbe tartó török hajó ellen végrehajtott izraeli akció következtében kioltott életekért és sebesülésekért. Obama megerősítette, hogy az Egyesült Államok a tragédiával kapcsolatos tények hiteles, részrehajlástól mentes és átlátható vizsgálatát támogatja. Az elnök megerősítette annak jelentőségét, hogy jobb utakat kell találni a humanitárius segély eljuttatására a Gázai övezet lakói számára, anélkül, hogy aláásnák Izrael biztonságát - áll a két vezető telefonbeszélgetéséről kiadott fehér házi közleményben. Törökország az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese a NATO-ban.

A négy török halott miatt Törökország nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kérte szerdán az incidens miatt. Ahmed Davutoglu török külügyminiszter bejelentette: Izrael hozzájárult, hogy elengedik az összecsapásban érintett valamennyi – összesen mintegy 400 – török állampolgárt.

A török-izraeli konfliktust megsínyli az idegenforgalom is: a lemondások száma 10 és 20 ezer között mozog - mondta szerdán Erturgul Günay török kulturális és idegenforgalmi miniszter. A miniszter hangsúlyozta, hogy megértik a lemondásokat de hozzátette: az izraeliek biztonságban utazhatnak Törökországba, ez nem változott. Günay elmondta még, hogy a Törökországba látogató izraeli turisták száma a 2009. januári davosi gazdasági fórum óta csökken, ahol Erdogan kormányfő hevesen bírálta a Gázai övezet elleni izraeli offenzívát. 2009-ben 311 500 izraeli turista utazott Törökországba, szemben az előző évi 558 ezerrel a TürkSat statisztikai hivatal szerint.

Fellépésre kérik Obamát a palesztinok

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke "állami terrorizmussal" vádolta Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán Izraelt a Gázai övezetbe humanitárius segélyt szállító önkéntes flottilla elleni támadás miatt. Abbász a ciszjordániai Betlehemben egy palesztinai beruházási konferencia megnyitóján mondott beszédében kijelentette: – Népünket állami terrorizmusnak tették ki, amikor Izrael megtámadta a szabadság konvoját. A palesztinokkal együtt az egész világ szemben áll a terrorizmussal. A számos külföldi küldöttség részvételével tartott konferencián egyperces némasággal emlékeztek meg a nemzetközi vizeken hétfőn végrehajtott támadás kilenc palesztinbarát halálos áldozatáról.

– Ahogy a szabadság flottillája azért jött, hogy megtörje a palesztin blokádot, ennek a konferenciának is az a célja, hogy megtörje a palesztin gazdaság elleni ostromot – hangsúlyozta Abbász. Közölte: jövő heti washingtoni látogatása során kérni fogja Barack Obama amerikai elnököt, hogy hozzon bátor döntéseket a térség arculatának megváltoztatása érdekében. Abbász a tervek szerint szerda este találkozik az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával, George Mitchell-lel a június 9-i fehér házi találkozó előkészítése céljából. A palesztin elnök üdvözölte, hogy Egyiptom kedden megnyitotta a segélyszállítmányok és a betegek áthaladása előtt a Gázai övezet határán lévő rafahi átkelőt. Az átkelő keddi ideiglenes megnyitása után több mint száz gázai utazott Egyiptomba. Egyiptomi illetékesek közölték: két autóbusz lépte át a határt Rafahnál 150 palesztinnal, voltak közöttük orvosi kezelésre utazók és külföldi tartózkodási engedéllyel rendelkezők is. Néhányan Gázába utaztak, s oda tartott több teherautó is Oroszország és Omán által ajándékozott sátrakkal, takarókkal és 13 áramfejlesztő generátorral megrakva. Abbász beszédében üdvözölte az incidenssel kapcsolatos török álláspontot is. Törökország nevének említését a beszédet több mint egy percre megszakító tapsvihar fogadta.

A számos török résztvevővel indított flottilla elleni támadással kapcsolatos kemény ankarai álláspont, valamint Erdogan nyilatkozatai - aki Izrael megbüntetésére szólította fel a nemzetközi közösséget a „véres mészárlás” miatt - igen népszerűek a palesztinok körében.

Orvosi eszközök sem mehetnek?

Brian Cowen ír miniszterelnök, hogy engedjen be Gázába egy ír segélyhajót. Az 1200 tonnás Rachel Corrie nevet viselő, orvosi eszközöket és betont szállító hajó jelenleg még a líbiai partoknál van. Cowen szerdán jelentette be, hogy Írország hivatalos kérelemben szólította fel Izraelt, hogy ne akadályozza meg az ír segély Gázába való eljuttatását. A kormányfő elismerte, hogy a szállítmány részét képező beton a zsidó állam nemtetszését válthatja ki, mivel az nem szerepel létszükségleti cikkek listáján. Az izraeli hatóság előre figyelmeztetett, amennyiben a jármű megtörné a gázai tengeri blokádot, azonnal egy izraeli kikötőbe irányítják.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.