Gázában a helyzet változóban
Álközlemény jelent meg a Hamász fő honlapján, nem fogadja el az EU tűzszüneti ajánlatát a Hamász.
"Ez egy álközlemény, amelynek nincs semmi valóságalapja. Ellenséges oldalról terjesztették, hogy kételyeket ébresszenek a Hamász álláspontjával kapcsolatban" - mondta Fauzi Barhum szóvivő. "Semmilyen nyilatkozatot nem tettem közzé ebben a tárgyban" - tette hozzá.
A szóban forgó honlapon néhány órával korábban hoztak nyilvánosságra egy Barhumnak tulajdonított közleményt, amelyben az iszlamista szervezet tudatta, hogy bizonyos feltételek mellett kész elfogadni az EU tűzszüneti javaslatát.
"A Hamász elfogadja ezt a kezdeményezést azzal a feltétellel, hogy a tűzszünetet egy átfogó megállapodás részeként kell kezelni, ami magában foglalja az izraeli agresszió leállítását, a blokád (a Gázai övezet izraeli blokádját) feloldását, minden átkelőhely megnyitását, és nemzetközi garanciákat ad arra nézve, hogy a megszálló nem kezdi újra ezt a terrorháborút" - állt a közleményben, a Gázai övezet ellen indított, múlt szombat óta tartó izraeli hadműveletre utalva.
Az EU kedden este állt elő az Izrael és a Hamász közti azonnali és tartós tűzszünetre vonatkozó kezdeményezésével. A huszonhetek külügyminiszterei, illetve azok megbízottai párizsi rendkívüli találkozójuk után tették közzé kezdeményezésüket, hangsúlyozva: a tűzszünetnek lehetővé kell tennie, hogy azonnali humanitárius segélyt lehessen nyújtani a Gázai övezet népességének. Az EU szorgalmazta a gázai-egyiptomi és a gázai-izraeli határátkelők újbóli megnyitását is. Az unió egyúttal közölte: kész Rafahba küldeni megfigyelő misszióját, hogy Egyiptommal, a Palesztin Hatósággal és Izraellel egyeztetve "lehetővé váljon" ennek a határátkelőnek a megnyitása.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy Izrael nem akar hosszú ideig tartó háborút viselni a Gázai övezetben, nem akarja kiszélesíteni a frontot.
"Nyugalmat akarunk, azt, hogy az Izrael déli részén élők újra normális életet élhessenek. A Hamász teher számunkra, de sokkal inkább az a palesztin nép számára", mert fájdalmat okoz neki - mondta a kormányfő sajtóértekezletén, amelyet az ország déli részén, a Gázai övezethez közeli Beér-Seva városban tartott. Ezt a várost is érte már rakétatalálat az övezetből.
"Vaskézzel bánunk a Hamásszal és a terrorizmussal, de igyekszünk megkímélni a palesztin népet. Gondot fordítunk a (palesztinok) alapvető szükségleteinek kielégítésére, egészségügyi felszerelésekkel való ellátására, és nem lesz élelmiszerhiány" a Gázai övezetben - szögezte le.
Ez nem feltétlenül jelent békekötési szándékot - Izrael elutasította az eddigi terveket. Taktikaváltásra viszont utalhat.
A legfrisebb jelentések szerint Izraeli légi csapás érte a Hamász egy magas rangú vezetőjének gázai övezeti házát; a nagy erejű robbanás végzett Nizár Rajjánnal. Helyi orvosi források szerint további kilenc embert ölt meg a légi csapás - köztük Rajján négy feleségét és gyermekei közül kettőt. Mintegy harmincan sérültek meg a támadás következtében.
Ez volt az első eset a Gázai övezet elleni izraeli hadművelet szombati kezdete óta, hogy az izraeli légierő a Hamász egy magas rangú politikai vezetőjét vette célba, eddig csak a szervezet katonai vezetőire igyekezett csapást mérni. Rajjánt szoros kapcsolat fűzte ugyan a szervezet katonai szárnyához, de nem volt tagja annak; a politikai vezetők - a legradikálisabbak - közé tartozott. Többször is jelezte korábban, hogy támogatja a zsidó állam elleni öngyilkos merényletek felújítását.
A hat napja tartó izraeli légitámadásokban eddig 400-an haltak meg a Gázai övezetben. Negyedük polgári személy, felük a Hamász egyenruhás tagja. A sebesültek száma elérte a 2000-et.
Az izraeli hadsereg csütörtök hajnalban palesztin kormányzati épületeket és az Egyiptomba vezető csempészalagutakat, a haditengerészet pedig a Hamász radikális szervezet tengerpart menti állásait támadta.
A támadott kormányzati épületek között volt a parlamenté is. Kórházi tisztségviselők szerint a környező házakból 25 sebesültet menekítettek ki. Az új halálos áldozatok száma négy.
Szintén kórházi források szerint a hat napja tartó izraeli offenzíva halálos áldozatainak száma elérte a négyszázat, a sebesülteké pedig a csaknem 2000-et.
Közben a Hamász - saját bejelentése szerint - rakétatámadást intézett csütörtökön egy Beér-Seva térségében fekvő izraeli katonai támaszpont ellen. A Grad rakéta a Negev sivatagbeli Hacerim légitámaszpontját vette célba, 40 kilométerre a Gázai övezettől - állt a közleményben, amely szerint innen indítják az övezet elleni támadásokat végrehajtó izraeli harci gépeket.
Az izraeli hadsereg eddig nem kommentálta a Hamász bejelentését.
Több, a Gázai övezetből indított rakéta csapódott be Beér-Seva térségébe a Hamász által uralt palesztin terület elleni izraeli offenzíva szombati kezdete óta. Ez a Gázai övezettől legtávolibb célpont, amelyet még elérnek a palesztinok rakétái.
Ez után nem meglepő: az izraeliek többsége a Gázai övezeti Hamász-célpontok elleni légi hadjárat folytatását akarja egy friss felmérés eredménye szerint, amelyet a Háárec című napilap ismertetett csütörtöki számában.
A megkérdezettek 52 százaléka van a légicsapások folytatása mellett, de az izraeli vérveszteség elkerülése érdekében az ellen, hogy szárazföldi támadást is indítsanak a radikális palesztin szervezet uralma alatt álló területen. A hat napja tartó offenzívában eddig négyszázan haltak meg az övezetben, mintegy negyedük polgári személy volt, felük pedig a Hamász egyenruhás fegyverese. Izraelben négyen haltak meg szombat óta palesztin rakétatámadásban.
Csak a felmérésben részt vevők 19 százaléka támogatja, hogy szárazföldi támadást is indítsanak. Körülbelül ugyanennyien mondják azt, hogy azonnal tűzszünetet kell kötni. 9 százaléknyian nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre.
A Háárec és a Dialog intézet által közösen készített közvélemény-kutatásban felmérték a pártok támogatottságának változását is. Az eredmény azt mutatja, hogy a hadjárat megnövelte a baloldali blokk népszerűségét a jobboldali vagy vallási pártokkal szemben. Most 60-60 képviselői hely jutna mindegyik tömbnek a 120 tagú törvényhozásban, míg korábban a baloldaliak csak 55-öt nyerhettek volna egy azonnali választáson. Ha a bal-jobb törésvonal mentén fognának össze a pártok, akkor most nagyon nehéz volna kormányt alakítania bármelyik oldalnak.
Az Ehud Barak védelmi miniszter vezette Munkapárt könyvelheti el a legnagyobb előretörést. A Gázai övezet elleni offenzíva előtti felmérések szerint 12 helyet szerzett volna meg a parlamentben, a friss felmérés szerint azonban 16-ot. Most 19 helye van a kneszetben. (Az előre hozott választások február 10-én lesznek.)
A Cipi Livni külügyminiszter vezette Kadima most 27 helyet szerezne, eggyel többet, mint a korábbi felmérések szerint. A jobboldali Likud - amelynek élén Benjamin Netanjahu áll - 32 helyet kapna most, kettővel többet, mint korábban.
