Nem érkezett hivatalos kérés az Egyesült Államokból az Európai Unióhoz, hogy segítsen megoldani a guantánamói támaszpont bezárásából fakadó számos humanitárius és jogi ügyet, így a huszonhetek is csupán arról vitáztak a hétfői rendes ülésükön, hogy milyen kérdések is vetődnének fel, ha az EU-nak sikerülne egységes álláspontra jutnia, s befogadna néhány tucat embert azok körül, akiket a kubai sziget csücskében őriznek. Ez derült ki az elnöklő Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter esti sajtóértekezletén, amelyen jelezte: a következő hetekben, hónapokban ez még sok fejtörést okoz majd az uniós tagországok diplomáciájának.

Az EU melegen üdvözölte Barack Obama új amerikai elnök egyik első döntését, amelyben guantánamót elindította a megszűnés felé vezető úton - ám abban már megoszlanak a vélemények, hogy Európának ebben kell-e segítenie. A hollandok például azt mondják, ez az amerikaik problémája, oldják meg ők. Portugália viszont uniós állásfoglalást sürget. Franciaország szerint hatvan embert be lehetne fogadni, olyanokat, akiknek hátterét tisztázták, de akiknek esetleges hazatérésük után meghurcoltatással kellene szembenézniük.

- Uniós véleményt kell kialakítani, hiszen az EU-n belül szabad a polgárok mozgása, így nem hagyható teljes mértékben tagállami hatáskörben, hogy az egyes országok esetleg kiket fogadnak be – mondta Göncz Kinga külügyminiszter. Hozzátette: a guantánamói foglyok több csoportba oszthatók. Vannak, akik ítéletre várnak, másokról azonban nem bizonyítható a terrortevékenység; vannak ezen kívül, akiket nem lehet hazaküldeni.

A magyar diplomácia vezetője szerint számos jogi – menekültügyi, állampolgársági, a genfi konvencióval összefüggő - kérdést tisztázni kell uniós szinten, míg Budapesten egyeztetni kell a parlamenti pártokkal, s nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. De Göncz azt mondta, Magyarország nyitott, s s felajánlotta, átadja a többieknek a kubai menekültek befogadásának tapasztalatait.

A másik nagy kérdéskör a Közel-Keletet fedte le, pontosabban a gázai helyzetet, most elsősorban humanitárius megközelítésben. A kérdés most az, hogyan lehetne a leggyorsabban segíteni a palesztinokon. A Bizottság tegnap 58  millió euró segélyt ajánlott fel, ám azt el is kell juttatni az rászorultakhoz. A vasárnap esti külügyminiszteri vacsorán, amelyen megjelent az egyiptomi, a palesztin, a jordán, a török és a norvég fődiplomata – szintén erről volt szó.

A tegnap elfogadott álláspont nem említi meg néhány tagország felvetését, hogy ki kellene vizsgálni, vajon nem követett-e el Izrael háborús bűnöket. A két nép - két állam elve alapján az EU palesztin nemzeti megbékélésre szólít fel Abbasz elnök vezényletével, mert ez a béke, a stabilitás és a fejlődés kulcsa. A színfalak mögött azonban arról is folyt a vita, hogyan lehetne szót érteni a Hamasszal, amellyel az unió nem tárgyalna, amíg a szervezet le mond az erőszakról. Közvetítőként Egyiptom, Törökország és Norvégia jöhet szóba.

Végül a gázválság tanulságai. Az EU szerint mind Oroszország, mind Ukrajna felelős a januári elfogadhatatlan helyzet kialakulásért, ám mindkettővel folytatni kell a stratégiai, illetve partnerségi tárgyalásokat, hogy Brüsszel befolyásolni tudja az eseményeket. A Bizottság pedig szerdán jelenti be, milyen konkrét elképzelései vannak az energiabiztonság viszonylag gyors növelésére, az unión belüli hálózatok összekötésére, amelyre a költségvetésben talált, más célra el nem költött ötmilliárd euró jelentős részét fordítaná.