Gáza még nyolc évig bírja

Egy ENSZ-jelentés szerint az ivóvíz még négy évre elég a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász által irányított övezetben, 2020-ra pedig összeomolhat az infrastruktúra is.

2020-ra a Gázai övezet nem lesz élhető hely: az alapvető infrastrukturális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások nem bírják a lépést a népességnövekedéssel – szerepel abban az ENSZ-jelentésben, amelyet a világszervezet humanitárius ügyekért felelős koordinátora, Maxwell Gaylard mutatott be hétfőn. Ahogy a dokumentum megállapítja, az övezetben 2020-ig meg kellene kétszerezni 440-re növelni az iskolák számát és a jelenleginél 800 kórházi ággyal többre van szükség, a leginkább égető probléma azonban az, hogy négy év múlva valószínűleg már használhatatlan lesz az egyedüli víztározó. (Ivóvízért Gázában egyre mélyebbre kell ásni, és noha ott a tenger, egy komplexum, amelyben a sót kivonnák a tengervízből, 350 millió dollárba kerül. A földsáv szennyvize a többi szeméttel együtt gyakorlatilag tisztítatlanul ömlik a Földközi-tengerbe.)

A Gázai övezet határvidékén folyamatosak az összetűzések a Hamász és az izraeli egységek között
A destroyed building, damaged in past Israeli air strikes as well as from an Israeli shelling on Tuesday, is seen in the northern Gaza Strip August 28, 2012. Israeli forces shelled two compounds run by the Hamas government's security services in the Gaza Strip on Tuesday, wounding two Palestinians, Hamas said. REUTERS/Mohammed Salem (GAZA - Tags: POLITICS CIVIL UNREST TPX IMAGES OF THE DAY)

A 390 négyzetkilométernyi – valamivel több mint fél Balaton méretű – Gázai övezetben jelenleg másfélmillió ember él, számuk 2020-ra kétmillió fölé nőhet. Ami lakónak életkorát illeti, ez az egyik legfiatalabb terület a világon: az itt élők 51 százaléka még a 18. életévét sem töltötte be.

A humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében azonnali cselekvésre felszólító Gaylard szerint az életkörülmények fejlesztésében a nehézséget az izraeli blokád, illetve a palesztinközi béke hiánya jelenti. „Egy hasonló városi környezet nem maradhat fenn anélkül, hogy kapcsolatban lenne a külvilággal” – hangsúlyozta a koordinátor. Gázának sem repülőtere, sem kikötője nincs, áru Izraelből vagy az övezetet Egyiptommal összekötő csempészalagutakon keresztül érkezik. Gáza 2007, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet hatalomátvétele óta él izraeli blokád alatt. Bár a zsidó állam 2010-ben enyhített a korlátozásokon, így az övezet az áram és az üzemanyag mellett építőanyagokat is kap Kerem Salom-i átkelőn keresztül, jellemző, hogy a csempészalagutakon nagyságrendekkel több árucikk érkezik. Az övezet egyébként már kievickélt a legmélyebb szakadékból: a GDP tavaly az első fél évben 28 százalékkal nőtt, a munkanélküliség viszont 37-ről 28 százalékra esett vissza. A gázai gazdaság nyolcvan százalékát a külföldi segélyek teszik ki.

A helyzetből a kedvező fejlemények ellenére sem tűnik úgy, hogy lenne kiút. A Hamász Izrael létjogát sem ismeri el, Tel-Aviv pedig attól tart, hogy a blokád feloldásával rengeteg fegyver kerülne a szélsőséges palesztin szervezet kezébe. Gázának nem segít az sem, hogy Egyiptom nemrég offenzívát indított a Sínai-félszigeten ténykedő terroristák ellen, amivel gyakorlatilag elvágta az utánpótlásvonalakat a csempészalagutaktól. Kairón még nagyon sok múlhat: az új iszlamista vezetés szimpatizál az Iszmáil Haníje miniszterelnök vezette Hamásszal, amivel párhuzamosan elkötelezett maradt az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződés mellett is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.