Gáza még nyolc évig bírja
2020-ra a Gázai övezet nem lesz élhető hely: az alapvető infrastrukturális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások nem bírják a lépést a népességnövekedéssel – szerepel abban az ENSZ-jelentésben, amelyet a világszervezet humanitárius ügyekért felelős koordinátora, Maxwell Gaylard mutatott be hétfőn. Ahogy a dokumentum megállapítja, az övezetben 2020-ig meg kellene kétszerezni 440-re növelni az iskolák számát és a jelenleginél 800 kórházi ággyal többre van szükség, a leginkább égető probléma azonban az, hogy négy év múlva valószínűleg már használhatatlan lesz az egyedüli víztározó. (Ivóvízért Gázában egyre mélyebbre kell ásni, és noha ott a tenger, egy komplexum, amelyben a sót kivonnák a tengervízből, 350 millió dollárba kerül. A földsáv szennyvize a többi szeméttel együtt gyakorlatilag tisztítatlanul ömlik a Földközi-tengerbe.)
A 390 négyzetkilométernyi – valamivel több mint fél Balaton méretű – Gázai övezetben jelenleg másfélmillió ember él, számuk 2020-ra kétmillió fölé nőhet. Ami lakónak életkorát illeti, ez az egyik legfiatalabb terület a világon: az itt élők 51 százaléka még a 18. életévét sem töltötte be.
A humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében azonnali cselekvésre felszólító Gaylard szerint az életkörülmények fejlesztésében a nehézséget az izraeli blokád, illetve a palesztinközi béke hiánya jelenti. „Egy hasonló városi környezet nem maradhat fenn anélkül, hogy kapcsolatban lenne a külvilággal” – hangsúlyozta a koordinátor. Gázának sem repülőtere, sem kikötője nincs, áru Izraelből vagy az övezetet Egyiptommal összekötő csempészalagutakon keresztül érkezik. Gáza 2007, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet hatalomátvétele óta él izraeli blokád alatt. Bár a zsidó állam 2010-ben enyhített a korlátozásokon, így az övezet az áram és az üzemanyag mellett építőanyagokat is kap Kerem Salom-i átkelőn keresztül, jellemző, hogy a csempészalagutakon nagyságrendekkel több árucikk érkezik. Az övezet egyébként már kievickélt a legmélyebb szakadékból: a GDP tavaly az első fél évben 28 százalékkal nőtt, a munkanélküliség viszont 37-ről 28 százalékra esett vissza. A gázai gazdaság nyolcvan százalékát a külföldi segélyek teszik ki.
A helyzetből a kedvező fejlemények ellenére sem tűnik úgy, hogy lenne kiút. A Hamász Izrael létjogát sem ismeri el, Tel-Aviv pedig attól tart, hogy a blokád feloldásával rengeteg fegyver kerülne a szélsőséges palesztin szervezet kezébe. Gázának nem segít az sem, hogy Egyiptom nemrég offenzívát indított a Sínai-félszigeten ténykedő terroristák ellen, amivel gyakorlatilag elvágta az utánpótlásvonalakat a csempészalagutaktól. Kairón még nagyon sok múlhat: az új iszlamista vezetés szimpatizál az Iszmáil Haníje miniszterelnök vezette Hamásszal, amivel párhuzamosan elkötelezett maradt az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződés mellett is.
