Zéró tolerancia az idegenellenességgel szemben
A kancellár szégyenletesnek és visszataszítónak nevezte a szállásnál a múlt hét végén történt idegenellenes zavargásokat. Azt mondta, hogy Németország „segít, ahol segítségre van szükség”, de ez „sok erőt igényel” az országtól. Az állomás környékén több százan tiltakoztak a kancellár ellen, sajtónyilatkozatát dudálással, sípolással próbálták megzavarni, és egyebek között azt skandálták, hogy Merkel a „nép árulója”. Az is kiabálták, hogy „mi vagyunk a csőcselék”, ami arra utal, hogy Sigmar Gabriel alkancellár a hét végi zavargások résztvevőiről megjegyezte, hogy „nálunk ezeket csőcseléknek nevezik”. Merkel most a heidenaui polgármesterhez, Jürgen Opitzhoz fordulva kijelentette: köszönet jár mindazoknak, „akik itt helyben elviselik a gyűlöletet”. A kancellár először látogatott meg menedékkérőket befogadó intézményt, és bírálták is, amiért túl későn ítélte el a zavargásokat.
Joachim Gauck német államfő egy menedékkérőket befogadó berlini állomáson Stefanie Loos / Reuters |
Joachim Gauck német államfő szerdán kijelentette, hogy Németország a jelenleginél sokkal nagyobb menekülthullámokkal is megküzdött már, és az újabb menekültválsággal is meg tud birkózni. Egy menedékkérőket befogadó berlini állomáson tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Németország elutasítja a szélsőjobboldali gyűlölködőket, a gyújtogatókat és az idegenellenes uszítókat. „Ti nem képviseltek minket, és nem fogjuk eltűrni, hogy törvényszegők lépjenek fel nyitott és segítőkész országunk nevében” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a politikai és gazdasági értelemben markos, széles vállú Németország megbirkózik a menekültválság kihívásaival.
A német belügyminisztérium ugyanakkor egy sor szigorítás bevezetését javasolja, hogy „elriassza” a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térségében élőket – jelentette szerdán a Spiegel Online hírportál. A javaslatok között szerepel egyes pénzbeli juttatások, például a ruházkodási támogatás csökkentése és a szakítás azzal a gyakorlattal, hogy a pénzt több hónapra előre kifizetik. A terv elsősorban a hat EU-n kívüli nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia – állampolgáraira vonatkozik, akik a Németországban menedéket kérők legnagyobb csoportját, több mint 40 százalékát teszik ki.