A romák európai helyzetéről, az őket sújtó hátrányos megkülönböztetések felszámolásáról, gazdasági és társadalmi beilleszkedésük elősegítéséről szóló egynapos konferencia kezdődött szerdán Strasbourgban a 47 tagországot tömörítő Európa Tanács (ET) szervezésében.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára a tagállamok kormányzatainak magas rangú képviselői mellett meghívta a találkozóra az Európai Bizottságot - a 27 tagú unió végrehajtó testületét -, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), továbbá roma szervezetek képviselőit is. Magyarországot Bába Iván, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára képviseli a tanácskozáson,

Jagland a konferencia kezdete előtt közös sajtótájékoztatót tartott Viviane Reding igazságügyi EU-biztossal. Mint elmondták, gyakorlatias szellemben akarják áttekinteni, miként lehet összehangolt lépésekkel tényleges eredményeket elérni a romák helyzetének javításában, kicserélve a bevált tapasztalatokat, és elkerülve a különböző európai intézmények tevékenysége közötti fölösleges párhuzamosságokat.

A mostani konferenciát nem önmagában álló, egyszeri eseménynek, hanem egy folyamat részének szánják - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Jagland.  Reding felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagországok többnyire csak csekély mértékben veszik igénybe azokat a közösségi pénzeket, amelyeket a romák helyzetének javítására lehetne fordítani. Az EU-biztos jövő áprilisra kíván előállni olyan javaslatokkal, amelyek mintegy keretet adhatnak majd az uniós országok nemzeti romastratégiáihoz.

Újságírói kérdésre válaszolva Reding elmondta, hogy Franciaországgal szemben nem szűnt meg az unió ébersége. Miután Párizs ígéretet tett arra, hogy ésszerű határidőre beilleszti a francia jogrendszerbe a mozgásszabadság uniós normáit, Brüsszel egyelőre nem indít ellene jogi kötelezettségszegési eljárást, de szoros figyelemmel kíséri az ígéretek valóra váltását. Emellett - tette hozzá az igazságügyi EU-biztos - Brüsszelben továbbra is elemzik azokat a dokumentumokat, amelyek alapján meg kívánják állapítani, nem tanúsítottak-e diszkriminatív magatartást a francia hatóságok az idei nyáron a romák tömeges kitoloncolása során. E tekintetben - hangsúlyozta Reding - nem elég a gyanú, hanem egyértelmű bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy valamely tagország ellen jogsértési eljárást indítsanak.

Ha a halk visszakozás ellenére az Európai Bizottság mégis úgy dönt, hogy indít valamilyen eljárást Párizs ellen, annak eredményére  – pénzbüntetésre – évekig várni kell, a francia hatóságokat pedig sem addig, sem azután nem korlátozhatják a romák kitoloncolásában - erősítették meg brüsszeli források a Népszabadságnak.