Kompromisszummal zárult Szíria ügyében a G8 országcsoport kétnapos, észak-írországi csúcstalálkozója. Oroszország egyre jobban elszigetelődött ugyan, de a hétfő esti munkavacsorát mégis az együttműködés légköre uralta.

Látva, hogy Moszkva ellenkezése miatt nem értenek egyet abban, hogy Bassár el-Aszad elnöknek távoznia kell a hatalomból a szíriai rendezés részeként, a nyolcak a közös nevezőre helyezték a hangsúlyt. Így szorgalmazzák a Genfbe tervezett békekonferenciát a damaszkuszi rendszer, illetve az ellene lázadók képviselői között, és elkötelezik magukat a humanitárius segítségnyújtás mellett.

A Sky News televíziónak nyilatkozva Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes még a tárgyalások alatt világossá tette: országa nem ír alá olyan záróközleményt, amely feltételül szabná Aszad távozását. – Úgy véljük, hogy teljes mértékben a szíriai felek döntése kell, hogy legyen, milyen összetételben alakuljon meg a teljhatalmú átmeneti testület, s mi legyen bárkinek, így Aszad elnöknek is a jövője – mondta. Egy brit kormányilletékes ugyancsak a hírtelevíziónak elmondta, az országcsoport nem orosz tagjai akár Moszkva nélkül is kiadhatnak közös nyilatkozatot. Ez ugyanakkor minden eddiginél nyilvánvalóbbá tette volna, hogy a G8, amelyet megfigyelők amúgy is a G20 árnyékában látnak az utóbbi években, valójában G7+1.

Egyébként is, az „átmeneti hatóság” burkoltan olyan hatalmat vetít előre, amely már nem az Aszad-féle vezetésé. Stephen Harper kanadai kormányfő, aki szó szerint alkalmazta előzőleg a G7+1 megfogalmazást, utólag úgy vélte: a G8 egységes abban, hogy átmenetet akar Szíriában. A végső kommünikében a nyolcak „egységes, befogadó és demokratikus” Szíria létrejötte mellett tesznek hitet.

Már a G8-csúcs hivatalos kezdete előtt is egyértelmű volt, hogy nincs egyetértés a Nyugat és Oroszország között. Ebben, mint arról az MTI beszámolt, nem hozott áttörést Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök különmegbeszélése sem. A kifejezetten fagyos hangulatú közös sajtótájékoztatón Putyin kijelentette: a szíriai konfliktus kérdésében az amerikai és az orosz vélemény „nem azonos”. Ugyanakkor mindkét ország az erőszakcselekmények megszüntetését akarja, és megállapodás született arról, hogy a szembenálló erőket az Egyesült Államok és Oroszország igyekszik rábírni a tárgyalásos rendezésre.

Putyin hozzátette: véleménye szerint a most lezajlott iráni elnökválasztás után jó lehetőség kínálkozik az iráni nukleáris fejlesztési programmal kapcsolatos problémák megoldására, akár kétoldalú, akár a nemzetközi közösség bevonásával zajló tárgyalási folyamat révén. Obama is annak a véleményének adott hangot, hogy az elnökválasztás nyomán most talán mód nyílik az elmozdulásra az iráni atomprogrammal összefüggő problémák párbeszéden alapuló megoldása felé.

Eközben csúnyán kiéleződtek az ellentétek Észak-Írországban a ­franciák és a csúcson az EU-t képviselő José Manuel Barroso között azt követően, hogy az európai bizottsági elnök „reakciósnak” nevezte Párizs álláspontját a most meghirdetett EU–USA szabadkereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban. A franciák ragaszkodnak a „kulturális kivétel” politikájához, vagyis ahhoz, hogy a kulturális termékek forgalmát ne pusztán a piaci logika határozza meg. Hanem például, mint most is, kvótával védhessék hazai gyártású filmjeiket az ­amerikai médiadömpinggel szemben.

A Le Monde szerkesztőségi cikke szokatlanul éles hangnemben támadta Barrosót, miközben címlapja karikatúráján amerikai filmrendezőként ábrázolja az Európai Bizottság elnökét. „Ma, 57 évesen, ez a kaméleon jövőt keres magának. Valamely szép poszt után nézve a NATO-nál vagy az ENSZ-ben (ki tudja?), úgy döntött, angolszász partnereihez hízelkedik...” – írja a vezető párizsi lap.

A G8-tagállamok megállapodtak abban, nem fizetnek váltságdíjat túszejtő terroristáknak. Ez különösen a közelmúltbeli észak- és nyugat-afrikai esetek nyomán vált égető kérdéssé. Iszlamista terroristák nyugati érdekeltségeket támadtak, és nyugati kiküldötteket vagy turistákat ejtettek túszul Algériában, Nigerben, Nigériában, Maliban is.

Az értekezlet helyszínéről Lough Erne-i Deklarációnak elnevezett nyilatkozat szerint az adóelkerülés elleni harc jegyében az adóhivataloknak világszerte be kell kapcsolódniuk egy automatikus információcsere-mechanizmusba. Emellett módosítani kell az olyan nemzeti szintű szabályozásokat is, amelyek lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy profitjukat az adófizetés elkerülése végett „ide-oda mozgassák a határokon keresztül”.

A deklaráció szerint a multinacionális vállalatoknak tételesen tudatniuk kell az adóhatóságokkal, hogy hol mennyi adót fizetnek. George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a G8-csúcs első 24 órájában nagyobb előrelépést sikerült elérni az adóelkerülés és az adócsalás visszaszorítását célzó intézkedések kidolgozásában, mint az utóbbi 24 évben.