G20: ígéretek a Valutaalap anyagi megtámogatására

Miközben Athénban kulcsfontosságú bizalmi szavazásra készülődtek, a húsz vezető gazdasági hatalom vezetői úgy döntöttek: szükség esetén készek jelentős összegekkel megtámogatni a válságkezelésben egyre nagyobb szerepet játszó washingtoni pénzintézetet.

Nagyszabású tervet fogadtak el pénteken a G20 országcsoport csúcstalálkozójának résztvevői a világgazdaság felpörgetésére. A cannes-i csomag ugyan nem tartalmaz sem konkrét számokat, sem pedig részleteket, de a hírügynökségek kiemelik: a húsz vezető gazdasági hatalom vezetői úgy döntöttek, szükség esetén készek jelentős összegekkel megtámogatni az egyes bajba jutott államok válságkezelésében egyre nagyobb szerepet kapó Nemzetközi Valutaalapot (IMF).

Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia államfő és a többiek üdvözölték, hogy Olaszország beadta a derekát. A Silvio Berlusconi vezette jobboldali római kormány hajlandó elfogadni, hogy az IMF „monitorozza”, azaz felügyelje az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát.

– Harcolni fogunk, hogy megvédjük Európát és az eurót – idézte a BBC a G20-at vendéglátó Sarkozyt, aki jövő tavasszal ringbe száll egy újabb ötéves államfői mandátumért. Cannes mellett közben a világ Athénra figyelt, ahol péntek éjjel sorsdöntő bizalmi szavazásra készülődtek a görög parlamentben. Mindenki azt találgatta, hogy a mindössze két fős törvényhozási többséggel rendelkező Jeórjiosz Papandreu szocialista kormányfő túléli-e a bizalmi szavazást. Az AFP szerint a voksolás előtt legalább hetven képviselő jelentkezett szólásra. Papandreu pártjának, a PASOK-nak több képviselője csatlakozott az ellenzékhez abban, hogy sürgették a pártelnök-miniszterelnököt: a bizalmi szavazás előtt mondjon le a kabinet vezetéséről, s ezzel nyisson utat egy nemzeti egységkormány előtt. Állítólag több minisztere is rendkívül hevesen bírálta a kormányfőt. Antonisz Szamarasz, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia vezére közölte, hogy egy átmeneti kormány megalakulásának előfeltétele Papandreu távozása a hatalomból.  

Szamarasz szerint a nem politikusokból, hanem szakértőkből álló átmeneti kormánynak alapvetően két feladata lenne: az EU-s mentőcsomag megvalósításához szükséges feltételek megteremtése és előrehozott választások kiírása a lehető leghamarabbi időpontra. Szamarasz nem véletlenül ragaszkodik a szakértői kormányhoz: semmiképpen sem akarja, hogy a választók pártját is összekapcsolják a súlyos megszorításokkal. Közben Evangeliosz Venizelosz pénzügyminiszter megerősítette: az európai uniós mentőcsomagról és az azzal járó megszorításokról tervezett népszavazás végleg lekerült az asztalról.

A hírügynökségek által idézett elemzők szerint a cannes-i G20-csúcs egyik legfontosabb  eredménye, hogy Kína hajlandónak mutatkozik a mostaninál rugalmasabb árfolyamkurzusokat alkalmazni. A kínaiak ugyanakkor közölték, hogy addig nem járulnak hozzá az Európai Unió pénzügyi stabilitási alapjához, ameddig a görög válságot nem sikerül megoldani. A nemzetközi tőzsdék is 1,5-3 százalék körüli index-eséssel reagáltak a Görögország és az eurózóna körüli bizonytalanságokra. A Spiegel Online egyébként akciófilmhez hasonlította a cannes-i Filmfesztiválnak is otthont adó épületekben zajló csúcsot: a „rosszfiúkat” Görögország és Olaszország alakította, a „kemény zsarukat” Merkel és Sarkozy. Utóbbiak ellopták a show-t Obamától, ugyanakkor alulmaradtak az amerikai-brit párossal szemben. A francia-német duó szerette volna elérni, hogy megállapodjanak a tőzsdei tranzakciókra kivetendő különadóról, ezt azonban Washington és London megfúrta.  

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.