„Sajnos a bécsi zsidók hétköznapjaihoz tartozik, hogy a nyílt utcán antiszemita sértegetéseket vágnak a fejükhöz. De az, hogy a szitkozódás rendőrök szeme előtt, azaz tényleges jelenlétükben történik, ez vadonatúj dolog. Hogy a rendőrök tétlenül bámulnak, sőt nevetgélnek is, ez kimondottan sokkoló élmény.” Ezt a megjegyzést fűzte az esetet taglaló rendőrségi jegyzőkönyvhez a sértett. Az atrocitásra Bécs szívében, a Schwedenplatzon került sor, csütörtökön délután 16.30 kor.

Az osztrák Rapid és a görög Paok Saloniki futballcsapat Európa-Liga mérkőzésére igyekezett egy bécsi szurkoló, ő termett hirtelen a téren haladó zsidó rabbi elé, és ráordított: „Szemét zsidó, tűnj el! Ki a zsidókkal, Heil Hitler!”, majd a rabbi orra előtt magasba lendítette a kezét. A megdöbbent egyházfi a tőle alig három méterre álló, a történéseket figyelő rendőrhöz fordult, s megkérdezte tőle, hogy nem akar-e fellépni a sértegető ellen. „Hagyja már, ma futball nap van” – utasította el a segítséget kérőt a rendőr, s így tett a közelben tartózkodó társa is, élénk mosollyal kísérve a még mindig Hitler módra tisztelgő provokátort. A rendőrség másnap közleményt adott ki, amely szerint tanulmányozza a történteket.

„Nem civil kurázsi kérdése, hogy a rend őre fellép-e a mocskolódóval szemben, ez kötelessége” – írja vasárnapi vezércikkében a Die Presse című, katolikus kiadói érdekeltségű napilap, emlékeztetve az olvasót arra, hogy Ausztriában tilos a nemzeti szocialista jelszavak hangoztatása, ezekért büntetés jár, miként a zsidók elleni heccért is. A cikk szerzője, Christian Ultsch szerint nem az első eset, hogy Ausztriában, ahol aránytalanul sok önkéntes náci vett részt a zsidók irtásában, ma az antiszemitizmust ignorálják, eljelentéktelenítik, elviccelik. Nemrég például az ország harmadik legnagyobb pártjának, az FPÖ-nek a vezetője, Heinz-Christian Strache tett fel Facebook-oldalára az egykori hecclap, a Stürmer stílusában készült karikatúrát. Rajta egy horgas orrú, kövér és taszító bankár látható, zakóujján Dávid-csillagot formázó gombokkal. Strache a legszélesebb nyilvánosság előtt, így az állami televízió szokásos nyári interjújában adta az ártatlant, a gombok formáját sem véve észre. Botrány volt, de következmény nem. „Bécs és Bregenz között hajlamosak az emberek elfelejteni, hogy a nemzeti szocialisták több mint 65 ezer zsidót megöltek, további 130 ezret pedig elkergettek Ausztriából. A legtöbb osztrák már 1945-ben elévülési igénnyel lépett fel, s zavartalanul ezt teszi 67 évvel a háború után is.”

Cikke végén Ultsch Magyarországot említi, példaként arra, mi történik ott, ahol évekig félre fordulnak az emberek, ha zsidózást hallanak. Magyarországon „arabok nélkül is ijesztő méreteket öltött a nyílt antiszemitizmus, amióta a szélsőjobboldali Jobbik bent ül a parlamentben. Ebből Ausztriának tanulnia kellene. Az antiszemita rák szélsebesen terjed, ha nem vágják ki már a megjelenése kezdetén a társadalom szövetéből.”