A szakértői jelentés szerint a márciusi földrengés és szökőár következtében megrongálódott japán atomerőmű környékén, összességében 600 négyzetkilométeres területen négyzetméterenként 1,48 millió becquerel sugárszennyezettséget mértek, ami összevethető a csernobili atomerőmű környékén mért értékekkel az ukrajnai atombaleset után. Leginkább az atomerőműtől északnyugatra fekvő területek szenvedtek sugárszennyezést Japánban. A sugárszennyezett terület mérete ugyanakkor egytizede-egyötöde a csernobilinek.

A területet éves viszonylatban 5 millisievert mennyiségű sugárzást mértek, ami alatta van a japán kormány által megállapított 20 millisievertes értéknek. Ennek ellenére a japán atomenergetikai bizottság megállapítása szerint a területeken, ahonnan kimenekítették a lakosságot, sugármentesítést kell végrehajtani, mert a cézium izotópját erősen megköti a talaj, és ezért nehéz csökkenteni a területen a sugárzás szintjét.

A Fukusima 1-es atomerőműben történt balesetet követően a japán kormány mintegy 80 ezer embert menekített ki a nukleáris létesítményt övező területekről. Kan Naoto miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a kiköltöztetett emberek legkorábban csak jövőre térhetnek vissza otthonaikba