A konzervatív Die Welt Seehofer Strausst utánozza címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Jacques Schuster felidézte, hogy Franz Josef Strauss néhai bajor miniszterelnök aktív külpolitikát folytatott, azért is, hogy meggyőződjön saját fontosságáról és "hergelje" a kancellárt. Hozzátette, hogy Seehofer is így jár el, Orbán Viktor magyar kormányfőnél tett látogatásának az volt a célja, hogy emlékeztesse a németeket, mit gondol a kancellár menekültpolitikájáról.

Kiemelte, hogy a bajor miniszterelnöknek jogában áll rámutatni a kormány gyengeségeire és hibáira a menekültválsággal kapcsolatban, és a magyar kormányfő meglátogatásához is van joga, "viselkedése azonban nem ízléses", külpolitikai "kirándulásainak" pedig "komikus és hamis" jellege van - áll a kommentárban, amely a lap online kiadásában Seehofer pofát vág a belpolitika tükrében címmel jelent meg.

A liberális Süddeutsche Zeitung Szubnacionális címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Heribert Prantl szintén felidézte Franz Josef Strauss munkásságát, és megjegyezte, alapvetően nincs abban kivetnivaló, hogy egy politikus haszontalan, felesleges dolgokkal tölti az idejét. Az viszont "problematikus", ha ennek révén "megtorpedózza" a német Európa- és menekültpolitikát. Hangsúlyozta: Seehofer egy olyan politikusnak "udvarol", aki a menekültválságban a "nemzeti különút és a menekültekkel szembeni embertelenség" politikáját követi.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Tengelyhatalmak címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Berthold Kohler egyebek között azt írta, hogy Horst Seehofer a bajor választók "gyönyörködtetését" szolgáló programjának részeként látogatott el Angela Merkel kancellár "legismertebb ellenfeléhez". Ugyanakkor a "szuper- és tengelyhatalmak csúcstalálkozója" nem fedi el, hogy mennyire korlátozott München befolyása Berlinben, és abban is lehet kételkedni, hogy ez a befolyás növekedik majd a "Merkel-tábor szemszögéből nézve a gonosz új birodalmában tett baráti látogatás" révén - írta a FAZ kommentátora.

A Spiegel Online hírportál a berlini fal felépítésének kezdete előtt nem sokkal Walter Ulbricht keletnémet pártvezető által tett híres kijelentést - miszerint Senkinek sem áll szándékában falat építeni - felidézve Seehofer Orbánnál: Senkinek sem áll szándékában Merkelt gyengíteni címmel közölt írást. A szerző, Ralf Neukirch egyebek között kiemelte: Horst Seehofer és Orbán Viktor ugyan azt állítja, hogy mindketten támogatni kívánják a kancellárt, de nem túlzottan valószínű, hogy ezt a kancellári hivatalban is így látják.

A többi között hozzátette, nem nagyon könnyű felismerni, hogy pontosan miként kívánják támogatni Angela Merkelt, és kifejtette: Seehofer számára két funkciója van a magyar miniszterelnök melletti kiállásnak, egyrészt az, hogy erősödjék a kancellárra kifejtett, menekültpolitikai irányváltást célzó belpolitikai nyomás, másrészt pedig az, hogy erősödjék pozíciója pártjában, a Keresztényszociális Unióban (CSU).

A Bild című lap szombati számában megjelent az előző nap részben már ismertetett terjedelmes interjú Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, aki az Angela Merkelhez fűződő viszonyára vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a kancellár a pénzügyi válságban "kemény politikai hozzáállást" képviselt, a menekültválsághoz viszont "emberi viszonyulást választott, és vezető szerepről tett tanúbizonyságot". "Ha a kancellár úgy viselkedett volna, mint Orbán, akkor Európa már régen megosztott lenne, és kudarcot vallott volna" - tette hozzá.

A Financial Timesban megjelent írás szerzője, David Clark, a Russia Foundation nevű londoni székhelyű kutatóintézet elnöke a brit gazdasági napilap online kiadásának beyondbrics rovatában azt írta: ma már nem a kommunizmus újjáéledése fenyegeti a szovjet kísérlet romjaiból sikeresen felépült nyitott, plurális, piacorientált térségi társadalmakat, hanem elsősorban a populista autoriter jobboldal, amely illiberális Európát akar, zárt határokkal és zárt elmékkel.

A szerző szerint ennek a folyamatnak a zászlóvivője az Orbán Viktor vezette magyar kormány, amely hatalomra jutása óta aláásta a bírói függetlenséget, korlátok közé szorította a médiaszabadságot, és nyíltan deklarálta azt a szándékát, hogy az Oroszországhoz és Kínához hasonló országok autoriter gyakorlatát akarja másolni.

Több száz olyan törvény született, amely a végrehajtói ellenőrzést erősíti, eltávolítva a kormány hatalmi jogköreinek fékjeit - írta, hozzátéve: Orbán Viktor emellett idegengyűlöletet, bevándorlóellenes hangulatot szít, hogy manipulálhassa a migránsválság okozta lakossági nyugtalanságot.

A szerző szerint Magyarországon olyan mértékű visszalépés történt, hogy ha az ország ma kérné felvételét az Európai Unióba, kétségtelenül elutasítanák, azzal az indokkal, hogy a koppenhágai feltételrendszerben felsorolt alapvető demokratikus normákat sem teljesíti.