„Eljött az ideje, hogy megkérdezzünk minden európai népet, önállóan akar-e rendelkezni saját maga és a jövője felett” – adta meg a populista alaphangot Florian Philippot, a Nemzeti Front (FN) alelnöke. Megkérdezni persze elsősorban a franciákat szeretné, és konkrétan arról, hogy kilépnének-e az EU-ból. Sosem rejtette véka alá, hogy mit tart a megfelelő válasznak. Az FN elnökével, Marine Le Pennel együtt évek óta sulykolja, hogy az euró tönkreteszi a gazdaságot, a déli tagállamoknak adott mentőcsomagokkal a franciák zsebéből veszik ki a pénzt, a keleti határnyitás miatt özönlenek a romák, Brüsszel csak megszorításokat akar, és az eurokraták megölik a demokráciát.

Marine Le Pen és Florian Philippot az Európai Parlamentben. Belülről bomlasztják az uniót Vincent Kessler / Reuters

A brit konzervatívok sikere, David Cameron kormányfő újraválasztása ösztönözte a francia szélsőjobboldalt arra, hogy felmelegítse az EU-ellenes üzeneteket. Le Pen helyettesének érvelése egyszerű: azzal, hogy Cameron megígérte a népszavazást, befolyásos helyzetbe került Európában, és nagyobb eséllyel harcolhat ki reformokat. (Erre azért nem vennénk mérget –a szerk.)

„Az Egyesült Királyság példát mutat” – szögezte le Philippot, aki szerint a hagyományos francia jobb- és baloldal, valamint a média csak „Európa-párti dogmatizmusból és a nép iránti megvetésből” utasítja el a referendum ötletét.

No meg azért, mert a népszavazás rendkívül veszélyes játék. Az EU nagyszabású tervét, a hosszas alkudozás árán kidolgozott európai alkotmányt (még 2005-ben) éppen a franciaországi és a hollandiai referendum végezte ki – így az egészből végül semmi nem lett. S ma sem lenne jobb a helyzet: az Ifop közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint a franciák 62 százaléka továbbra is nemmel voksolna az uniós alkotmányra. A polgárok 60 százaléka a schengeni övezetből is kilépne (ezt amúgy a Nemzeti Front is szorgalmazza arra hivatkozva, hogy csak jönnek és jönnek a bevándorlók). Nehéz ugyanakkor kiigazodni a franciák lelkivilágán: 62 százalékuk jó dolognak tartja az EU-tagságot, 71 százalék pedig az eurózónát sem hagyná el.

Nem kíméli Florian Philippot a külügyminiszter Laurent Fabiust sem, aki kockázatosnak merészelte nevezni a britek népszavazási kezdeményezését. A szocialista politikus még tréfálkozott is: „A britek beléptek egy labdarúgóklubba. Nem mondhatják a mérkőzés közepén, hogy inkább rögbizzünk. Vagy az egyiket választják, vagy a másikat.” Az FN alelnöke lesújtónak minősítette Fabius kijelentését, amely nem más, mint „a demokrácia elutasítása az Európai Unió nevében”. Mivel pontosan tudja, hogy a francia kormány nem fog uniós népszavazást kiírni, mindjárt meg is ígérte, hogy a Nemzeti Front a 2017-es elnökválasztási kampány központi témájává emeli majd az EU-tagságot. A fenyegetést érdemes komolyan venni, hiszen a legtöbben ma attól félnek, hogy – apjához, Jean-Marie Le Penhez hasonlóan – Marine Le Pen is bejuthat az elnökválasztás második fordulójába.

Sőt a francia szélsőjobb további témákról is népszavazáson konzultálna a lakossággal például a schengeni övezet jövőjéről, az EU–USA szabad kereskedelmi megállapodásról vagy a francia NATO-tagságról. Ha megvalósulna, egyik referendum kockázatosabb lenne, mint a másik. A fő mumus mindenesetre az EU, amelyről a Nemzeti Front így ír – ismerős érvrendszert használva – a honlapján: „Az Európai Unió olyan, mint annak idején a Szovjetunió. Nem lehet megreformálni, mert színtiszta ideológián alapul.”