Magyarország a politikai jogokat illetően a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, míg a polgári szabadságjogokat illetően a második legjobbat, a 2-est. Ez az Európai Unión belül alsóháznak számít, a jobbak mind az egyes kategóriában vannak, így a többi visegrádi ország is. Kettest érdemelt az EU-tagok közül még Görögország, Románia és Lettország is. Sőt, a görögök vagy a lettek politikai jogaikban elmaradnak a magyarok mögött, ahogyan egyébként a meglepetésre leminősített olaszok is. (A tavalyi évet értékelő 38 oldalas jelentés egyáltalán nem foglalkozik hazánkkal, és ami a sajtószabadságot illeti, a Freedom House tavaly nem volt ilyen elnéző Magyarországgal szemben, amelyet a médiaról szóló jelentésében csak „részben szabadnak” nyilvánított.)

Az összevont kelet-európai, eurázsiai országok 45 százaléka szabad. A jelentés részletekbe menően foglalkozik Oroszország visszaesésével, amelynek fő okát Vlagyimir Putyin visszatérésében látja. Putyinnal a Freedom House szerint az elnyomás új korszaka köszöntött be Oroszországban: a jelentés bírálja a nyilvános tüntetések, a civil szervezetek, valamint az internetes szólásszabadság korlátozását, valamint említést tesz róla, hogy megnehezítik az oroszok hozzáférését a külföldi elektronikus médiához is. Ukrajnát az egymást követő második évben minősítették le; a többi közt az ellenzéki vezetők politikailag motivált bebörtönzése miatt.

Az elmúlt négy év alatt Mali és Madagaszkár lépett a legnagyobbat hátra, míg az arab tavasz eredményeként Líbia és Tunézia a legnagyobbat előre. A világ 90 országa, azaz 46 százalék minősült szabadnak 2012-ben a Freedom House szerint; ezekben az országokban mintegy hárommilliárd ember él. A legrosszabb eseteknek Észak-Koreát, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt, Szudánt, Egyenlítői-Guineát, Eritreát, Szíriát, Szaúd-Arábiát és Szomáliát találták a jogok szempontjából; a vitatott területek közé Tibet és Nyugat-Szahara tartozik.