Frankenstein az Orbán-váróban: nem hagyják elülni a médiavitát az EP-ben
Gúzsba köti-e az unió soros magyar elnökségét a médiatörvényről kibontakozott vita, avagy sikerül elválasztani ezt az ügyet az EU számára fontos egyéb feladatoktól? Ez a tétje Orbán Viktor kormányfő szerdai strasbourgi szereplésének. A soros elnökséget adó ország miniszterelnökének a szokásoknak megfelelően ismertetnie kell a törvényhozókkal a féléves programot. Ez általában rutinfeladat. De most nem az.
Ennek oka pedig a médiatörvény. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának bevezetőjeképpen kedden délelőtt a frakcióvezetők mondták el véleményüket. Mint várható volt, a Fidesz európai pártcsaládja, a Néppárt szolidáris, de maga is várja az Európai Bizottság értékelését a magyar médiatörvényről. A pártcsoport vezetőjét helyettesítő Mario Mauro kikérte magának, hogy bárki megkérdőjelezze a Fidesz demokratikus elkötelezettségét. Ám a többiek egyáltalán nem akarnak biankó csekket adni a magyar kormánypártnak. Sőt, a zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms éppenséggel azt fejtegette, hogy kétharmados többségét hatalmának a kiterjesztésére és a demokratikus normák gyengítésére használja fel a Fidesz. Vagyis: a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa. Kérdésünkre, vajon károsan befolyásolhatja-e a magyar uniós elnökséget ez a politikai vihar, Harms azt mondta: a kormány tekintélyét mindenképpen csorbítani fogja.
A szocialisták és demokraták frakcióvezetője, Martin Schulz hasonló kérdésünkre emlékeztetett rá: a napokban levélben kérte Orbán Viktort a törvény visszavonására, hogy az uniós elnökség az EU előtt álló nagy kihívásokra, a gazdasági kormányzás erősítésére, vagy a környezetvédelemre fordíthassa energiáit, s a következő hat hónap ne csupán a médiaügyekről szóljon. Megjegyezte azonban, hogy érzékel bizonyos eltolódást a magyar álláspontban. Arra utalt, hogy az első félévben nem alkalmaznák a törvényt. Ám Cohn-Bendit azzal vádolta meg Schulzot, hogy lepaktált a néppárttal, s a zöldek részéről kizárta, hogy a törvény jegelésére hivatkozva levenné a napirendről a kérdést. Lapunknak azt válaszolta Guy Verhofstadt, a liberális csoport vezére, volt belga kormányfő, hogy a maga részéről elválasztja a kérdéseket egymástól, vagyis miközben gőzerővel kellene munkálkodni az eurózóna és persze az egész EU gazdasági fellendítésén, szabályrendszerének módosításán, külön vitát érdemes folytatni a médiatörvényről, amelyet ez a frakció is éles kritikában részesített. Ám a bíráló frakciók is elismerik: mind a huszonhét tagállamban szoros figyelemmel kellene követni a sajtószabadság érvényesülését és az alapjogi ügynökségnek évente jelentést kellene készítenie, hogy a Bizottság időben akcióba léphessen, ha szükséges.
A zöldek is úgy látják: nem lehet kettős mércét alkalmazni. Vagyis a csatlakozni vágyó országok elé szigorú követelményeket állítani, míg a tagországok tévelygéseit elnézni. Utalt rá, hogy az EU semmit sem tett például az olasz médiaállapotok befolyásolására. Hozzátette: unió szerte aggályokat a sajtószabadság érvényesülésének gyengülése, s ebbe a trendbe illeszkedik a magyar szabályozás. Harms kifejtette még, hogy a frakció jogi szakértői szerint a magyar médiatörvény nemzetközi és uniós szerződések hosszú sorát sérti meg, ideértve a Lisszabonit, s benne az alapjogi chartát. A szocialisták részéről Schulz azt mondta: lehetséges, hogy a magyar kormány átvett szabályozást más tagországok médiatörvényeiből, de a legrosszabb gyakorlatokat ültette át, így Frankenstein jött ki belőle. Ezért nem állja meg a helyét a magyar érvelés, hiszen a magyarhoz hasonló törvény nincs az unióban. A megszólalók kedden egyébként elsősorban a médiahatóság és a médiatanács jogosítványait, politikai egyoldalúságát bírálták, cenzúra jellegét emelték ki. A liberális Renate Weber szerint a törvény olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek más országok szabályozásában nem jelennek meg.
Strasbourgba kedden délután érkezett meg Orbán Viktor, aki találkozott néppárti képviselőkkel, frakcióvezetőkkel, így Schulz-cal és Verhofstadttal is. A szerdai fellépés előtt az bizonyosnak látszott, hogy az EP egyelőre nem próbál meg határozatot hozni a magyar médiahelyzetről, hanem egyöntetűen sürgeti a Bizottságot, hogy álljon elő az ajánlásaival, amelyek nyomán a magyar szabályozás a kormányzati ígéreteknek megfelelően változhat. A szabadságjogi bizottság hétfő esti ülésén Neelie Kroes biztos pártatlan és gyors vizsgálatot ígért, de értesüléseink szerint az EU jogi szolgálata vakarja a fejét az Európából innen-onnan átvett szabályozási elemek miatt, mert valóban elképzelhető, hogy más tagállamok gyakorlatán vagy törvényein is változtatni kellene, ha a magyarban kifogásokat találnak.
