„Igen, Franciaország nemet mond, amiatt a tény miatt, hogy a feltételek nem adottak, de nem Franciaország az egyetlen, amely jelenleg nemet mond" - hangsúlyozta Najat Vallaud-Belkacem az RMC francia kereskedelmi rádióban. A kormányszóvivő kijelentése tovább ment Manuel Valls belügyminiszter szeptember 19-én elhangzott nyilatkozatánál, amelyben a kormánytag azt mondta, hogy a francia kormánynak még nincs határozott döntése Romániának és Bulgáriának a schengeni övezethez való csatlakozását illetően.

A két kelet-európai ország belépésének támogatása a belső határellenőrzés nélküli övezetbe vezető téma lett az elmúlt napokban a francia médiában, miután szerdán az Európai Bizottság rendreutasította a francia belügyminisztert. Manuel Valls ugyanis többször is megismételte, hogy szerinte a romáknak haza kell térniük Romániába és Bulgáriába, mert többségük nem akar beilleszkedni a francia társadalomba, miután "az életmódjuk nagyon különbözik a miénktől". A kijelentés nagy megrökönyödést váltott ki a baloldali táborban, még a kormánytagok részéről is.

Brüsszel arra emlékeztette Párizst, hogy a kelet-európai romák európai állampolgárok, akik szabadok közlekedhetnek valamennyi uniós tagállamban, így Franciaországban is, amely aláírta az európai állampolgárok szabad áramlásáról szóló szabályokat. Viviane Reding uniós alapjogi biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a romák csak bírói döntés alapján utasíthatók ki, ha valami olyat tettek, amely az adott állam törvényeibe ütközik.

Románia és Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, s 2011 óta próbálnak meg a schengeni övezetbe is belépni, de azt több tagállam addig nem támogatja, amíg a két ország nem mutat előrelépéseket a korrupció elleni harcban.

Bukarest csütörtökön úgy ítélte meg, hogy a cigányok franciaországi ügye és a schengeni csatlakozás között nincs kapcsolat, sem gyakorlati, sem jogi szempontból.  „A romák már Franciaországban vannak, miközben Románia még nem tagja Schengennek" - fogalmazott Victor Ponta román miniszterelnök.

Az illegális cigánytelepek felszámolása az elmúlt hetekben fokozódott a francia nagyvárosokban, Lille-ben, Lyonban, Marseille-ben és Párizsi északi elővárosaiban, mivel 2014. január 1-jén a román és bolgár állampolgárok számára minden munkajogi korlátozás megszűnik Franciaországban. Az itt tartózkodó román és bolgár romák száma egyébként évek óta nem változik, 15-20 ezer között mozog, a kiutasítás után többségében ugyanazok jönnek vissza. Az illegális cigánytelepek helyzete a választások közeledtével viszont rendszeresen kampánytémává válik. A hivatalos adatok szerint a tavaly kiutasított 37 ezer külföldi állampolgár közül 13 ezer volt román és bolgár.