„Negyven bizottság van a NATO-ban. Franciaország eddig harmincnyolcnak volt a tagja. A mostani döntéssel (a 43 év utáni visszatéréssel a katonai szervezetbe) visszalépünk a harminckilencedikbe, de az atompolitikával  foglalkozó negyvenediknek már nem leszünk a tagja” – mondta a francia államfő az Europe 1 rádióban.

Ez utóbbi bizottság, az NPG az integrált katonai szervezetből  történt francia kilépés (1966) után jött létre, és Franciaországon  kívül az összes tagállam benne van. Feladata az, hogy a szövetség  nukleáris politikáját tanulmányozza, és hozzáigazítsa az új  geostratégiai fejleményekhez.

A francia elnök hangsúlyozta, hogy a visszatérés az integrált  parancsnokságba nem kérdőjelezi meg a francia nukleáris elrettentő  erő függetlenségét, bár nem foglalkozott kifejezetten az NPG  kérdésével.

Három nappal a francia-német határvidéken tartandó NATO-csúcs  előtt Sarkozy ismét szükségesnek ítélte megindokolni a visszatérést  az integrált katonai struktúrába. „Franciaország a NATO alapító  tagja, amely nemzetközi szervezet a béke szavatolója. Ismernek-e sok olyan, Franciaország által alapított nemzetközi szervezetet,  amelynek Franciaország a tagja, s amelynek Franciaország mindörökre  azt mondaná, hogy nem akarunk semmiféle felelősséget vállalni abban  a szervezetben, amelyet létrehoztunk, amelyet akartunk, és amely szavatolja a francia nép biztonságát?” – kérdezte az államelnök.