A védelmi szálak Nicolas Sarkozy francia elnök szerint „történelmi” szorosabbra fűzése mögött az a szándék áll, hogy a két ország a recesszió alatt is megőrizze katonai szerepét.

Az ötven évre kötött megállapodás részeként London és Párizs 2015-től közös nukleáris fejlesztési és tesztelési tevékenységet folytat az aldermastoni kutató- és a valduci tesztközpontban. A két ország változatlanul maga gyakorol ellenőrzést saját rakétafejei felett, mint ahogy atomtitkaikat is megőrzik maguknak. A repülőgépanyahajók tevékenységének koordinálásával viszont megoldható, hogy vagy egy francia, vagy egy brit vízi jármű mindig a közös hadműveletek rendelkezésére álljon. Már 2011-ben harcra kész lesz a brit-francia gyorsan bevethető, várhatóan ötezer-ötezer fős, közös irányítás alatt álló katonai egység. Hosszabb távon a kooperáció kiterjed rakétarendszerek és távirányított repülőgépek új nemzedékének kifejlesztésére, valamint a kiberbiztonság erősítésére is.

A brit sajtóban máris új „entente cordiale”-ként emlegetett szerződés bizonyos vonzatai problematikusak. Nagy-Britannia nem lesz képes olyan parancsot kiadni egy francia repülőgépanyahajónak, hogy – ha erre kerülne sor - védje meg, vagy foglalja vissza a Falkland-szigeteket. Az érzékeny pontok közé tartozik, hogy brit különleges egységek egy francia tábornok irányítása alá kerülhetnek. Liam Fox védelmi miniszter keddi nyilatkozataiban megpróbálta eloszlatni a médiában megfogalmazott „hisztérikus” reakciót. Mint mondta, a „NATO jelenlegi struktúrájában bármikor előfordulhat, hogy brit csapatokat török vagy lengyel parancsnok dirigál”.