A járulékfizetés időtartamának meghosszabbítását tartja a legjobb megoldásnak Francois Hollande francia államfő a nyugdíjrendszer hiányának megszüntetésére. A nyugdíjreformot Brüsszel kérésére, a recesszió és a növekedő munkanélküliség mellett indítja el Franciaország.

A nyugdíjhoz szükséges kötelező munkaviszony meghosszabbítása „a legigazságosabb intézkedés, azzal a feltétellel, hogy az mindenkire vonatkozik” - mondta a köztársasági elnök Párizsban a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel megkezdett idei második nagy egyeztetésen.

A nyugdíjreformot illetően a szakszervezetek nem szívesen növelnék a járulékfizetés időtartamát, a munkáltatók pedig nem hajlandók a járulékok összegét növelni. A közel 5 millió közalkalmazott pedig ahhoz nem járul hozzá, hogy a magánszektorhoz képest előnyösebb nyugdíjának egy részéről le kelljen mondania.

A kormány szándéka az, hogy a nyár folyamán megegyezzen a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy még az ősszel a parlament elé kerülhessen a nyugdíjreform, amellyel a nyugdíjkassza 2020-ig egyensúlyba hozható.

A közvélemény és a média visszafogottsággal kíséri a szociális kérdésekről kétnaposra tervezett párbeszédet a kormány és a szociális partnerek között. Franciaországban ugyanis ritkaságnak számít az ilyen nagyszabású, párbeszéden alapuló nyilvános egyeztetés a megosztott és kis létszámú szakszervezetekkel, amelyek a tüntetéseket és a sztrájkokat szokták nyomásgyakorlásként alkalmazni a kormány döntéseikor. A francia elnök ennek elkerülésére hívta össze a kerekasztalt.

- Beszélgetünk, de nem értünk egyet - jelentette ki Jean-Claude Mailly, a legjelentősebb közalkalmazotti szakszervezet, a Force Ouvriere (FO) vezetője. Thierry Lepaon, a baloldalhoz közelálló nagy szakszervezet, a CGT új főtitkára szerint a konferencia „rosszul indult” és nem foglalkozik az embereket leginkább foglalkoztató munkahelyteremtéssel és a fizetésekkel. Laurent Berger, a reformpárti CFDT vezetője viszont békésebb hangot ütött meg, szerinte ugyanis leginkább a munkanélküliség nyugtalanítja jelenleg az embereket.

A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban egyébként nem annyira nagyvonalú, mint ahogy azt sokan gondolják. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb - 62 év -, mint máshol, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez.

A nyugdíjkorhatárt egyébként Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, ami ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande csütörtökön kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte „büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni”.

Az államfő megismételte azt az ígéretét, hogy az év vége előtt meg kívánja állítani a jelenleg 10,4 százalékos munkanélküliség további növekedését. Elismerte, hogy a francia gazdaság nehéz helyzetben van „a három éve recesszióval küzdő eurózónán belül”. Ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak „biztató jelek”: az ipari termelés beindulása, a határozott idejű munkavállalások növekedése és az Európában legalacsonyabb infláció. Úgy fogalmazott, hogy „a költségvetési szigor nem fog megszorításokkal járni”, s legfőbb feladatként a növekedés beindítását és az államadósság csökkentését jelölte meg.