David Miliband brit külügyminiszter provokációnak nevezte a bírósági eljárást, miután telefonon tárgyalt francia és svéd kollégájával, Bernard Kouchnerrel és Carl Bildttel. Az iráni rohamrendőrség a bíróság előtt szétoszlatta a vádlottak hozzátartozóinak tiltakozó megmozdulását a Mosarekat helyi honlap jelentése szerint.

Brit részről teljességgel elfogadhatatlannak minősítették, hogy a korábban őrizetbe vett, majd júliusban szabadlábra helyezett követségi alkalmazottat, Husszein Rasszamot bíróság elé állítsák kémkedés vádjával. Őt és a francia nagykövetség kulturális részlegének csütörtökön letartóztatott munkatársát, Nazak Afsart egyebek között azzal vádolják, hogy "bátorították a zavargásokat".

Nagy meglepetésre a vádlottak padjára került Clotilde Reiss egyetemi lektor is, akit az iráni nemzetbiztonság elleni cselekményekkel is vádolnak. A fiatal nő azt vallotta, hogy jelen volt a zavargásokon Iszfahánban, és ezért bocsánatot kért. Azt is mondta, hogy a megmozdulásról készített jelentését a követség kulturális részlegének adta tovább.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a 23 éves nőt, aki francia lektorként dolgozott egy iráni egyetemen Iszfahánban, július elsején az iráni hatóságok kémkedés vádjával vették őrizetbe a teheráni repülőtéren.

A teheráni brit nagykövetség alkalmazottja azt vallotta, hogy a diplomaták kapcsolatot tartottak az ellenzéki elnökjelöltekkel, beavatkoztak a zavargások idején. Rasszam bocsánatot kért a bíróság előtt "hibáiért", és kegyelmet kért az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint.

A brit külügyminiszter szombaton kiadott közleményében kijelentette, hogy mélyen nyugtalanítják a Rasszam ellen felhozott "megalapozatlan vádak". Hozzátette, hogy a brit és más nagykövetségek alkalmazottjai elleni eljárások "még jobban lejáratják az iráni rezsimet".

Az Európai Unió soros elnökeként Svédország szombaton közölte, hogy a két követségi alkalmazott és a francia nő elleni teheráni pert az Európai Unió egésze ellen irányuló cselekedetnek tekintik és ennek megfelelően kezelik. Az EU szoros figyelemmel követi a pert, és követelni fogja az érintett személyek mielőbbi szabadlábra helyezését.

Az egy héttel ezelőtt, augusztus elsején kezdődött teheráni bírósági eljárás során azok a "felkelők" - egyes források szerint csaknem százan - felelnek tetteikért, akik a június 12-én rendezett elnökválasztás tisztaságát kétségbe vonva vonultak az utcákra. A szombaton tartott tárgyaláson nem közölték, hogy mikorra tűzik ki a következő fordulót.

Az iráni sajtó szerint az érintettek felkelésben vettek részt, a vádpontok alapján nemzetbiztonsági érdekek ellen cselekedtek, zavart keltettek a közrendben, és vandál cselekedetekre ragadtatták magukat. A vádak között szerepel az is, hogy törvényellenes módon tűzfegyverek és gránátok voltak a birtokukban, megtámadták a rendfenntartó erőket, valamint a demonstrációkról képeket juttattak el az ellenséges médiának.

A választás hivatalos eredménye szerint Mahmúd Ahmadinezsád a leadott szavazatok mintegy 80 százalékát szerezte meg, így megkezdhette második elnöki mandátumát. Mir Hoszein Muszavi, a vesztes elnökjelölt és hívei azt állítják, hogy Ahmadinezsád választási csalásnak köszönheti győzelmét. A voksolást eredményének ismertetését követően kezdődött tiltakozási hullám méretét tekintve a legnagyobb volt az 1979-es iszlám forradalom idején lezajlott tömegmegmozdulások óta. A tüntetésekben 30 személy életét vesztette. A hatóságok mintegy kétezer embert állítottak elő. Sokat közülük ugyan már szabadon engedtek, de 250-en még mindig letartóztatásban vannak.