Ez derül ki abból a levélből, amelyet a két ország belügyminisztere, Brice Hortefeux és Thomas de Maiziere intézett az Európai Bizottsághoz - a levél tartalmából a uniós végrehajtó testület egyik szóvivője közölt részleteket kedden Brüsszelben. Az aláírók egyebek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban mutatkozó hiányosságokra hivatkoztak álláspontjuk indoklásakor.

Mivel a schengeni övezet bővítéséhez a tagországok egyhangú határozatára van szükség, a német és francia ellenszavazat azt jelenti, hogy a 2007 óta uniós tag Bulgáriának és Romániának várnia kell a csatlakozással. Az uniós tagországok a tervek szerint januárban hallgatják meg azt a szakértői jelentést, amely a bolgár és román felkészüléssel foglalkozik. Ezt követően kell dönteni a két ország csatlakozásáról. A január első napjával induló magyar EU-elnökség szeretné elérni, hogy a schengeni övezet bővítéséről márciusban döntés szülessék.

Traian Basescu román elnök élesen bírálta kedden, hogy Franciaország és Németország nem járul hozzá Románia és Bulgária gyors schengeni övezeti csatlakozásához. Basescu Bukarestben újságíróknak nyilatkozva Romániával szembeni hátrányos megkülönböztetésnek nevezte a francia és a német döntést. Veszela Cserneva bolgár külügyminisztériumi szóvivő pedig úgy nyilatkozott, Szófiában tudatában vannak annak, hogy egyes uniós tagországokban bonyolult a politikai helyzet. Ezen oknál fogva minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennünk - a társadalom és az igazságszolgáltatás terén is - azért, hogy eloszlassuk a kételyeket - fűzte hozzá.

Franciaország nyáron számos cigány csoportot toloncolt vissza Romániába és Bulgáriába, és már akkor jelezte, hogy fenntartásai vannak a két ország schengeni érettségével kapcsolatban. Párizs akkor nyílt vitába is keveredett a brüsszeli bizottság egyik tagjával a romákkal szembeni bánásmód miatt.