A hétfőn aláírandó megállapodás értelmében Franciaország létrehoz egy 60 millió dolláros kártérítési alapot, amelyből az amerikai hatóságoknak utal át pénzt a nem francia állampolgárságú egykori deportáltak és családtagjaik részére - mondta Patrizianna Sparacino-Thiellay francia emberi jogi nagykövet. A diplomata szerint az amerikai állampolgárságú holokauszt-túlélők személyenként megközelítőleg 100 ezer dolláros összeget kapnak, házastársaik és leszármazottjaik több 10 ezer dollárra számíthatnak.

Cserébe az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy továbbra is támogatja a jogi mentességet, amelyet a külföldi vállalatok élveznek a területén, s amelyek értelmében nem indítható jogi eljárás ellenük. Erre azért volt szükség, mert Charles Schumere demokrata szenátor 2013-ban a törvény reformját kezdeményezte a kongresszusban annak érdekében, hogy az SNCF-et bíróság elé lehessen állítani az Egyesült Államokban.

Az SNCF a Vichy-kormány utasítására mintegy 76 ezer francia és más országból származó zsidót szállított marhavagonokban 1942 és 1944 között koncentrációs táborokba. Közülük háromezren élték túl a holokausztot. A francia vállalat 2011. januárjában ünnepélyesen sajnálatát fejezte ki a II. világháború alatti deportálásokban játszott szerepéért. A bocsánatkérésben komoly szerepe volt annak, hogy az SNCF jelentkezett egy marylandi vasúti beruházásra. A holokauszt túlélői viszont meg akarták támadni a pályázatot, de végül mégsem tették meg.

A két ország kormánya a kártérítésről hivatalosan februárban megkezdett tárgyalásokat minél előbb le akarta zárni, hogy elejét vegye a hasonló jellegű helyi kezdeményezéseknek. Az SNCF egyik leányvállalatának pályázatát három másik konzorcium jelentkezésével együtt egyébként már elfogadták tavaly nyáron a mintegy 25 kilométeres vasúti szakasz működtetésére, egy több mint 3 milliárd dolláros szerződés keretében.

A megállapodás értelmében a kártérítés minden olyan nem francia állampolgárt megillet, akiket 1942 és 1944 között Franciaországból deportáltak busszal vagy vonattal, s akik azért nem jogosultak francia kártérítésre, mert a háború után emigráltak vagy pedig azért, mert 1939. szeptember elseje, a II. világháború kitörése után érkeztek az országba. Közülük a legtöbben ma amerikaiak, de más állampolgárok (izraeliek, kanadaiak) is vannak köztük.

A francia diplomácia arra emlékeztetett, hogy "az SNCF nem tehető felelőssé a deportálásért, mert a deportálás egyik eszköze volt. A deportálásért a francia hatóságokat terheli a felelősség". Ezért az SNCF nem vett részt a kártérítésről szóló tárgyalásokban, sem a megegyezés kidolgozásában.

A megállapodást jövő hétfőn francia részről Patrizianna Sparacino-Thiellay, amerikai részről pedig Stuart Eizenstat fogja aláírni, aki John Kerry amerikai külügyminiszter különmegbízottja a kérdésben.

A megállapodást Franciaországban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az Egyesült Államokban erre nem lesz szükség.