Már éjféltől hatályba lépett a péntek délután bejelentett rendelet. A különböző üzemanyagtermékek áremelkedése 40 és 77 százalék között mozog. A legdrágább, a 92-es oktánszámú benzin szombattól 2,64 egyiptomi fontba (85 forint) kerül. Az egyiptomiak még az este ellepték az ország benzinkútjait, hogy még egyszer utoljára a régi áron tudjanak tankolni. Több helyről érkezett hír ökölharcról a hosszú sorokban tülekedő autósok között.

A földgáz-, a villamosenergia- és az élelmiszerszektorokba folyó állami támogatások Egyiptom éves költségvetésének körülbelül egynegyedét viszik el. Ennek ellenére az elmúlt évtizedek államfői nem merték rászánni magukat az alig több mint két hete alakult kabinet döntéséhez hasonló intézkedésekre, félve a szegénységben élő tömegek reakciójától. A közel 90 milliós észak-afrikai ország lakosságának - becslések szerint - fele napi kevesebb mint 14 egyiptomi fontból (456 forint) él.

Az áremelkedést előrejelző sajtóhírekre reagálva az emberek már napokkal ezelőtt elkezdtek nagy mennyiségben benzint vásárolni, ami ahhoz vezetett, hogy számtalan benzinkútnál elfogyott az üzemanyag. A hirtelen előállt hiány egy másik oka az, hogy a benzinkutak üzemeltetői közül sokan visszatartják felhalmozott tartalékaikat, amelyeket később a feketepiacon akarnak értékesíteni.

Ibráhím Mahlab miniszterelnök pénteken elutasította azokat a feltevéseket, amelyek szerint az új benzinárak egyenes következményeként az élelmiszerek is drágábbak lesznek, és hangoztatta, hogy a kormány több ellenintézkedést is hozott. Részletekbe nem bocsátkozott.

Mahlab szerint a tömegközlekedés is drágul, legfeljebb tíz százalékkal. A kormányfő abban egyezett meg az érintett minisztérium illetékeseivel és a különböző szakszervezetek vezetőivel, nem engedik, hogy a megnövekedett költségek teljes mértékben az utasokra háruljanak.

Mahlab emlékeztetett Abdel Fattah al-Sziszi államfőnek már a májusi elnökválasztást megelőző kampányidőszak alatt is gyakran hangsúlyozott mondataira, amelyek szerint a közös teherviselés nevében mindenkinek felelőssége az egyiptomi gazdaság megmentése. Az új államfő tíz napja bejelentette, hogy vagyonának és keresetének felét Egyiptomnak adományozza. Bár rövid időn belül számos magas rangú tisztségviselő követte példáját, és hatalmas összegeket fizettek be egy külön erre a célra létrehozott alapba, vannak olyan hangok, amelyek kétségbe vonják egyes adományozók nemes szándékát. A Kairói Egyetem hallgatói önkormányzata például elítélte Gáber Nasszár rektor 20 millió egyiptomi fontos adományát, amely szerintük a diákok és az egyetemi alkalmazottak érdekeit szolgáló közpénzből származik.

Júliustól emelkedett a villamosenergia ára is. Az illetékes szaktárca vezetője, Mohamed Sáker csütörtökön bejelentette, hogy az energiaszektorba folyó szubvenciókat a következő öt év alatt fokozatosan 67 százalékkal fogják csökkenteni. Hivatalos adatok szerint az áramfogyasztásra megy el az Egyiptomban kitermelt földgáz 55 százaléka.

Az energiahordozó hiánya miatt a nyárra jellemző mindennapos áramkimaradások - amelyek nagyban hozzájárultak a tavaly megbuktatott Mohamed Murszi iszlamista exelnök elleni tömegtüntetések elindításához - az idén már a télen elkezdődtek. Murszit tavaly július 3-án, a beiktatása első évfordulóján az akkor védelmi miniszter Sziszi puccsal eltávolította a hatalomból a társadalmi elégedetlenségre hivatkozva.