Öt magánszemély népszavazási kezdeményezését második nekifutásra befogadta a választási bizottság. Ezt  Jean-Claude Juncker miniszterelnök jelentette be szerdán. A népszavazás kiírásához 25000 aláírásra van szükség az Európai Unió második legkisebb államában.

Bár az alkotmányos válságot követően jelentősen csökkent a világ egyetlen nagyhercegségében uralkodó Henrik népszerűsége, mégis előfordulhat, hogy a népakarat felülírja majd a 60 tagú parlament alkotmánymódosító törekvését. Míg Henrik nagyanyja, Sarolta az 1919-ben tartott népszavazáson több mint 70 %-os támogatottságot élvezett, addig most az eutanázia mellett 69 %-ban kiálló helyiek csak 37 %-a támogatja a nagyherceget.

A TNS-Ilres közvéleménykutatásából kiderül, hogy noha vannak területi véleménykülönbségek a mindössze 2586 négyzetkilóméternyi országban, azonban a kegyes halálról szóló törvénnyel a lakosság két harmada egyetért. Hasonló arányban nyilatkoztak a megkérdezettek Henrik alkotmányos jogainak megkurtításáról is. Egyes baloldali politikusok odáig merészkednek, hogy a törvények életbe lépéséhez az uralkodó aláírására se legyen szükség, de vannak olyan hangok is, amelyek egyenesen a monarchia létjogosultságát vonják kétségbe.

Az ország uralkodója néhány héttel ezelőtt a parlamenti pártok vezetői előtt közölte, hogy nem írja alá az eutanáziáról hozott törvényt. A képviselőház a kisebbségben lévő, de a kormánykoalícióban résztvevő szocialisták által támogatott kegyes halál lehetőségét megszavazta, de annak kihirdetéséhez az alkotmány 34. cikkelye értelmében Henrik jóváhagyása szükséges. Mivel a 2000 óta uralkodó 53 éves nagyherceg lelkiismereti okok miatt visszautasította, azaz megvétózta a törvény kihirdetését, ezzel alkotmányos válságba sodorta országát.

Ezek után nem maradt más lehetőség, mint az 1868. óta érvényben lévő 34. cikkely megváltoztatása, amelynek értelmében jelenleg a nagyherceg „jóváhagyja és kihirdeti” a parlament által megszavazott törvényeket. A luxemburgi képviselőház múlt héten döntött az alkotmány módosításáról, miszerint a nevezett cikkelyből törlik a „jóváhagyja és” szavakat. Ezt látszik esetleg meghiúsítani egy referendum.

Utoljára hasonló alkotmányos válságot 1919-ben éltek át a miniállam lakói. Akkor Marie-Adelaide nagyhercegnő volt kénytelen lemondani a trónról huga, Sarolta javára, mivel egyrészt a baloldal az I. világháborúban németbarát érzelmekkel vádolta (nagyapja, Adolf, a jelenlegi dinasztia első nagyhercege a Walram-Nassau ágból került ki), másfelől ellentétbe került baloldali túlsúlyban lévő parlamentjével. Azzal is megvádolták, hogy államcsínyt készített elő, amikor 1915-ben feloszlatta az országgyűlést.