Johannis a választási győzelem éjszakáján. A magyarok eltávolodnak az etnikai politizálástól Radu Sigheti / Reuters

Erdélyben mind a magyaroknak, mind a románoknak viszonylag erős regionális öntudatuk van – ezzel magyarázta Veres Valér kolozsvári szociológus a szász származású politikus elsöprő sikerét. – Klaus Johannis ráadásul nemcsak erdélyi, hanem német is, márpedig az erdélyiek a szászokat érzik a legközelebb magukhoz – tette hozzá az identitáskutató. Az erdélyiségnek Vasile Dancu szociológus, az IRES közvéleménykutató intézet vezetője szerint is fontos szerepe volt Johannis megválasztásában. – Az erdélyiek, a magyarok és a románok is azért voksoltak nagy arányban Johannisra, hogy így tiltakozzanak a centralizmus, a regionalizálás és a decentralizáció elutasítása ellen – mondta.

Az erdélyi magyarok nyolcvan százaléka olyan politikusra voksolt, aki a németségét nem tagadja ugyan, de románnak vallja magát. Dancu szerint ez arra utal, hogy a magyarok lassan eltávolodnak az etnikai politizálástól.

– Ez végül is természetes, hiszen huszonöt év telt el a rendszerváltás óta. Fokozatosan megszűnnek a félelmek, amelyeket nemegyszer a politikusok erősítettek fel, hogy könnyebben ellenőrizhessék az erdélyi román vagy magyar szavazókat – mondta.

Horváth István, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet vezetője szerint viszont a magyarok közül kevesen ismernek magukra a „Johannis-modellben”. – Semmi pénzért nem neveznék például magukat románnak, sőt azonnal kinyílik a bicskájuk, ha valaki magyarul beszélő románként aposztrofálja őket – fejtette ki.

Veres Valér szerint a romániai magyarok inkább csak kognitív szinten kapcsolódnak az országukhoz, „elmondják, hogy Románia a hazájuk, de érzelmileg nem kötődnek hozzá”.

– Tartós, a beszédmódban is megjelenő változásokat indíthat el egy kisebbségi román állampolgár elnökké választása, ám ezek lassú, kis méretű változások lesznek, amelyeket ráadásul visszavethet egy esetleges feszültség vagy konfliktus – közölte.

Horváth István úgy véli, hogy Johannis megválasztásával „nem léptünk át egy határt”. Dancu ezzel szemben hangsúlyozta: a románok annak ellenére választottak meg elnöküknek egy etnikai és vallási kisebbséghez tartozó politikust, hogy a Szociáldemokrata Párt nacionalista, helyenként idegengyűlölő kampányt folytatott. Hozzáfűzte, hogy az új elnök a puszta jelenlétével visszafogottságra ösztönöz, ezáltal új fejezetet nyithat a többségi és a kisebbségi pártok viszonyában. – Kisebbségiként biztosan mérsékelt politikát folytat, nem vadássza az olcsó népszerűséget, és nem használ nacionalista diskurzust. Ezzel példakép lehet

– vélekedett. A protestáns Klaus Johannis megválasztása Veres Valér szerint áttörésnek tekinthető, hiszen a román nemzeti identitásnak része az ortodox vallás is. Nem véletlen, hogy Johannis a Kárpátokon túl éppen azokban a megyékben kapott többséget, ahol fejlettebb a gazdaság, és az iskolázottság szintje is magasabb.

Fontos szerepet játszottak a külföldi románok is, akiknek az aránya nem olyan nagy a szavazók körében, viszont az ő attitűdjeik a családjukra, a kapcsolati hálójukra is visszahatnak. A társadalomkutató szerint a Nyugat-barát társadalmi csoportok úgy kerültek többségbe Romániában, hogy „azt már nem nagyon tudja megfordítani semmi”. Kiemelte, hogy Johannis megválasztásában nagy szerepet játszottak a fiatalok, akik 1989 után születtek vagy szocializálódtak, és „ez a csoport egyre nagyobb részét teszi ki a népességnek”.