Új lendületet kaphat a harc, amelyet évek óta folytatnak EP-képviselők az Európai Parlament kétlakiságának megszüntetéséért. Ők is érzik, hogy a közvéleménynek képtelenség megmagyarázni, miért ragaszkodik az unió egyetlen közvetlenül, demokratikusan választott intézménye a költséges ide-oda utazgatáshoz. A költséges szó mögé végre konkrét összeget is rakott az Európai Számvevőszék, amely a minap közzétett jelentésében évi 114 millió euróra (35 milliárd forintra) taksálta az ingázás számláját.

Európai parlamenti képviselő stábjával éppen Strasbourgba érkezik Vincent Kessler / Reuters

Ám ezzel a számmal legfeljebb csatát lehet nyerni, háborút nem. Az EU-intézmények székhelyét az uniós alapszerződésbe betonozták be, ennek a módosításához pedig egybehangzó döntésre lenne szükség – és már meg is érkeztünk a francia vétóhoz. Mint Elmar Brok német néppárti képviselő az EurActiv hírportálnak elmagyarázta, „a franciák nem fogják csak úgy feladni Strasbourgot”, és ebben gazdasági okok ugyanúgy szerepet játszanak, mint Franciaország megítélése.

Íme a „vándorcirkusz” a gyakorlatban: a Brüsszel és Strasbourg közötti négyszáz kilométeres távolságot havonta körülbelül négyezren (képviselők, asszisztensek, munkatársak, tolmácsok) teszik meg. A rengeteg dokumentumot kamionok fuvarozzák egyik helyszínről a másikra. Mindez –becsülték meg szakértők – évi 19 ezer tonna szén-dioxiddal szennyezi a környezetet, miközben az Európai Parlament rendre a környezetvédelemről és az éghajlatváltozásról prédikál.

Reménykedni mégis van ok, például az, hogy az EP plenáris ülésén a képviselők háromnegyede szavazott igennel tavaly Gerald Hafner német zöldpárti és Ashely Fox brit konzervatív honatya jelentésére, amely a strasbourgi székhely feladását sürgeti. Hafner akkor a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy újfajta módszerrel próbálkoznak, miután az unió fő döntéshozó szervében, a tanácsban „teljesen beragadt ez a kérdés. Ott napirendre tűzni is csak egyhangúlag lehetne a parlament székhelyét, márpedig ezt Franciaország blokkolja. Így aztán, bármilyen furcsán hangzik, még vita sem volt soha erről a témáról.” Most az Európai Parlament kezdeményezi az EU-alapszerződés módosítását, és az önrendelkezési jogra hivatkozik: szeretne önállóan határozni a saját székhelyéről.

Megnehezíti Strasbourg ellendrukkereinek a dolgát, hogy sok német politikus a franciák oldalára áll. A németek is könnyen eljutnak az elzászi városba, amelyet ráadásul a német–francia megbékélés jelképének tekintenek. Csakhogy az utóbbi időben állítólag egyre több német vezető gondolja úgy, hogy a strasbourgi székhelyről le kellene mondani, és ezen a véleményen van ma már Elmar Brok is.

Az igazi kihívás természetesen Franciaország meggyőzése lesz, de Gerald Hafner erre is gondolt.Nagyon valószínűnek nevezte, hogy egy-két éven belül újra összehívják az Európai Konventet. Ennek célja az uniós alapszerződés módosítása, amelyre más okokból (például a bank unió miatt) amúgy is szükség lesz. – Itt napirendre kerülnek majd a franciáknak fontos témák is, és az EU-ban szokásos cserebere odavezethet, hogy Strasbourg ügyében végül engedniük kell –ismertette lapunkkal a „haditervet” a zöldpárti képviselő.

Nemcsak drága, hanem kényelmetlen is Strasbourgba járni. Jóval kevesebb oda a közvetlen repülőjárat vagy vonat, így a választókörzetükből utazó képviselők nehezebben érnek célba.