Avakov Harkovban beszélt erről, ahol látogatást tett a terrorellenes műveletben részt vevő fegyveres erőknél. A tárcavezető közölte, hogy egyelőre indokolatlan lenne leállítani a terrorellenes műveletet Luhanszk és Donyeck megyében – ahol a régiók önállóságáról tartott vasárnapi népszavazások eredményére hivatkozva, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által létrehozott „donyecki, valamint luganszki népköztársaságok" hétfőn egyoldalúan kinyilvánították Ukrajnától való függetlenségüket – és a katonai fellépés addig folytatódik, amíg „a terroristák terrorizálják" az ottani lakosságot – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Moszkva és a kelet-ukrajnai szakadárok azonban többször is felszólították Kijevet, hogy vessen véget a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletnek. Hétfőn Szerhij Taruta, Donyeck megye tényleges, az új kijevi vezetés által kinevezett vezetője is ezt szorgalmazta.

Avakov azt is elmondta, hogy tudomásuk szerint a május 25-i elnökválasztás idejére provokációk készülnek, de a rendőrség kész útjukat állni. Meggyőződését fejezte ki, hogy a két kelet-ukrajnai szakadár megyében is megtartják a szavazást. A belügyminisztérium övezetekre osztotta fel az országot kockázatuk szerint, és a hatóságok „nagy és hipernagy" figyelmet szentelnek nekik – tette hozzá Avakov.

Ahogy az várható volt, a szakadárok közölték, hogy május 25-én nem engedik megrendezni az ukrajnai elnökválasztást, de Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány mindent megtesz az igazságos és átlátható szavazás megrendezése érdekében, jóllehet a Donyeck és Luganszk megye egyes területein ez nem lesz könnyű.

Mindeközben megérkezett Kijevbe Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki európai kollégáihoz hasonlóan továbbra is diplomáciai úton próbál megoldást találni a krízisre. A politikus tegnap Brüsszelben úgy nyilatkozott a népszavazásról, hogy annak eredményét „nem tudjuk, és nem is szabad komolyan venni".

Mint ahogy szóvivője elmondta, azért utazott az ukrán fővárosba, hogy így támogassa annak a nemzeti kerekasztalnak a létrejöttét, amelyet a tervek szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pártfogolna – a szervezet szerepe igencsak felértékelődött a konfliktusban, mióta a megfigyelőket nyolc napokon át fogva tartották Szlavjanszkban.
Steinemeier hónapok óta részt vesz az ukrán krízis körüli tárgyalásokban, csakúgy, mint Angela Merkel kancellár, aki számos telefonbeszélgetést bonyolított le Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.