Egészségügyi dolgozók Sierra Leonéban Tommy Trenchard / Reuters

A WHO szerint a három érintett országba több száz szakembert kell küldeni, hogy kisegítsék a helyi egészségügyi dolgozókat, akiken már túl nagy a teher. Orvosokra, ápolókra és logisztikai személyzetre is szükség van.

A világszervezet szerint Guinea, Sierra Leone és Libéria magasabb szintre kell, hogy helyezze a megbetegedésekre adott válaszát. A vírus tavaszi megjelenése óta több mint 1300 ember betegedett meg, közülük 729-en vesztették életüket. Sierra Leone elnöke, Ernest Bai Koroma egészségügyi vészhelyzetté nyilvánította az ebolajárványt. Nyilvános gyűléseket nem lehet tartani, a parlament nem ülésezik, a betegek felkutatására és a fertőzöttek elkülönítésére pedig kirendelte a hadsereget. Ugyanígy tettek Libériában is, ahol iskolákat is bezártak, a nélkülözhető kormányzati alkalmazottakat pedig harmincnapos kényszerszabadságra küldték.

Az Egyesült Államok figyelmeztetett, hogy aki teheti, halassza el a három említett országba tervezett utazását. A Békehadtest önkénteseit és munkatársait hazarendelték, az amerikai járványügyi hatóság pedig ötven szakértőt küld a térségbe. A két fertőzött amerikai állampolgárt – egy orvost és egy önkéntest – meg nem erősített hírek szerint már az Egyesült Államokba szállították. Mindketten ugyanott dolgoztak, egy guineai kórházban.Az őket kezelő orvosok csütörtöki közleménye szerint Kent Brantly állapota valamivel rosszabbra fordult.

Felajánlották neki, hogy kipróbálnak rajta egy kísérleti szérumot, amelyet egy kisfiú véréből készítettek, akit korábban ő kezelt. A 33 éves texasi orvos azonban közölte, hogy inkább beteg munkatársa kapja azt meg. Thomas R. Frieden, az amerikai járványügyi hatóság igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a legjobb esetben is legalább hat hónapba telik, amíg az ebolajárványt meg tudják fékezni. Eközben egyre több kritikus hangot hallani, amelyek szerint azért terjedhetett el a vírus ilyen mértékben, mert a járványra adott helyi és nemzetközi válasz sem volt elegendő annak februári kitörésekor.

„Az egészet inkompetensen kezelték. Ha a kormány karantént vont volna a falvak köré, ahol először megjelent a vírus, kordában tudták volna tartani. Ehelyett Kenemában, egy zsúfolt városban nyitottak ebolakórházat” – mondta a The New York Timesnak Lansana Gberie Sierra Leone-i történész. Mindhárom nyugat-afrikai országban eleve túl kevés volt az orvos és az ápoló. Egyes rosszul felszerelt és rossz higiéniai viszonyokkal bíró kórházak pedig csak terjesztik a betegséget, nem megállítják. A BBC-n drámai beszámolókat olvasni olyan kórházakról, ahol az ellátás hiánya miatt az ágyukból a földre zuhantak a vérző betegek, majd órákig senki sem segített rajtuk.

Az ő ellátásukra nincs felkészülve a személyzet. A vírus kordában tartását az is akadályozza, hogy nagyon sok faluban bizalmatlanok az emberek az orvosokkal szemben. Ez nem teljesen alaptalan, valóban volt rá példa, hogy a higiénia szabályait nem betartó orvosok hurcolták át a betegséget egyik településről a másikra. Tarik Jasarevic, a WHO munkatársa a BBC-nek elmondta: hiba volt, hogy a helyi hatóságok eleinte csak annyit mondtak a falusiaknak, hogy nincs oltás az ebola ellen. Azt viszont nem közölték, hogy akit korán kezelni kezdenek, nagyobb esélye van a túlélésre, és azt sem, hogy a betegek megfertőzhetik az őket ápoló családtagokat.

Az egészségügyi dolgozók most a falvak vezetőivel beszélnek, és igyekeznek elnyerni a bizalmukat. Egyre több faluba engedik be őket, de még mindig alapvető gondokkal találják szembe magukat. Elmondják ugyan a helyieknek, hogy mossanak gyakran kezet szappannal, de ők azonnal visszakérdeznek: hogyan mosakodjunk, ha tiszta vizünk sincs? A nyugati országok hangsúlyozzák: a lakosságnak nem kell azonnali járványtól tartania akkor sem, ha ebolával fertőzött beteg érkezik repülővel valamelyik városba. A vírus csak akkor terjed, ha az ebolás beteg testnedveivel érintkezik valaki. Vagyis aki például olyan repülőn utazik, amelyen ebolás beteg is ül, nagy valószínűséggel nem fertőződik meg.