Fokozzák az uniós ellenőrzést

Szorosabb rendőri együttműködésről, a külső határok szigorúbb ellenőrzéséről állapodtak meg az uniós bel- és igazságügy-miniszterek a brüsszeli merényleteket követő csütörtöki kétórás, rendkívüli tanácskozáson. A miniszterek közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben a schengeni határok fokozott felügyeletére és a terrorizmus finanszírozásának hatékonyabb megakadályozására hívták fel a tagállamokat.

A tanácskozás konkrét célokat is meghatározott, így közös ujjlenyomat-olvasó rendszer létrehozását tervezik a schengeni határokon, továbbá felkérik az uniós szerveket, hogy együttműködést alakítsanak ki informatikai cégekkel arról, hogy miként lehetne megakadályozni az internetes radikális iszlám propaganda terjesztését.

Az uniós belügyminiszterek ezen túl nyomás alá vennék az Európai Parlamentet, hogy fogadja el a légiutas-nyilvántartásról szóló, tavaly decemberben benyújtott jogszabályt. A nyilvántartás alapján elvileg az uniós rendőri szervek az utasokra vonatkozó, több tucat információt megkaphatnak, így a lakcímüket, úti céljukat, és azt is, hogy hol ültek a gépen, illetve kértek-e „halal", azaz muszlim vallási étkezési szabályoknak megfelelő étrendet – írta a The Guardian.­ Ilyen utaslisták több tagállamban, így az Egyesült Királyságban is léteznek, ám eddig nem volt a teljes unióra kiterjedő, közös szabályozás. A hosszú vita után a párizsi támadások után benyújtott szabály alapján az utazástól számított öt évig tárolnák az utasok adatait. Benke Barna, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a csütörtökön elfogadott nyilatkozat minden érintett területen meghatározza a fenyegetésre adandó válaszokat, elvi állításaiban és törekvéseiben helyes.

Belgiumban mindeközben tovább zajlik a hajtóvadászat a harmadik férfi ellen, aki nem robbantotta fel magát a reptéren. Az illetőt egyelőre nem azonosították, ahogy azt a férfit sem, aki a biztonsági kamerák által rögzített felvételek tanúsága szerint a brüsszeli Maelbeek metróállomásnál merényletet elkövető Khalid el-Bakraoui cinkosa volt. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán közölte, hogy tavaly júniusban letartóztatták, majd deportálták Hollandiá­ba Khalid el-Bakraouit, s értesítették a belga hatóságokat, hogy a Közel-Keleten kiképzett harcos lehet. A holland igazságügyi miniszter, Ard Van der Steur csütörtökön megerősítette, hogy a dzsihadista megérkezett Hollandiába, ám azzal védekezett, hogy a férfinak érvényes belga útlevele volt, s nem szerepelt egyik körözési listán sem, így nem volt okuk arra, hogy őrizetbe vegyék.

Csütörtökön a párizsi terrortámadások megszervezésével vádolt Salah Abdeslam ügyvédje, Sven Mary bejelentette: védence harcol a kiadatása ellen. Az ügyvéd azt is közölte, Abdeslam nem tudott a brüsszeli robbantások előkészítéséről. A VRT belga közszolgálati televízió azonban az esti órákban bejelentette, hogy a terrorista elfogása előtt több merényletet is tervezett a belga fővárosban.

A brüsszeli merényletek nyomán felajánlotta lemondását Jan Jambon belga belügyminiszter és Koen Geens igazságügyi miniszter, ám a belga kormányfő, Charles Michel nem fogadta el a döntést.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.