Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter az elmúlt napokban tárcaközi egyeztetésre utalta azt a törvénytervezetet, amely alapján jövő szeptembertől – két szlovák felsőoktatási intézményhez hasonlóan – főiskolává fokozná le a révkomáromi Selye János Egyetemet.

Tóth János rektor méltánytalannak tartja az indítványt, és két év türelmi időt kér a tárcavezetőtől. A. Nagy László, a kormány kisebbségügyi biztosa és Bugár Béla, a Híd párt elnöke is tárgyalni kíván az indítvány visszavonása érdekében, a Magyar Koalíció Pártja szerint ha a jogszabályt elfogadnák, akkor az egyik legérzékenyebb területen, az anyanyelvi oktatásban szűkítenék a szlovákiai magyarság szerzett jogait, holott Robert Fico kormányfő nemrég a status quo megőrzését ígérte meg.

Michal Kalinák, a pozsonyi oktatásügyi tárca szóvivője a tervezett lefokozást azzal indokolta, hogy a 2009-ben lezárult akkreditációs folyamatot követően több egyetemet arra szólítottak fel, hogy egy éven belül szüntesse meg a feltárt hiányosságokat. – A Selye János Egyetem vezetői ezt máig nem tették meg, ezért kizárólag szakmai kritériumok alapján javasoljuk ennek az intézménynek a főiskolává minősítését – így a szóvivő.

Megkeresésünkre Tóth János, a révkomáromi egyetem rektora nem tartotta méltányosnak a döntést: –Intézményünk az akkreditációs dokumentumok benyújtása idején alig ötesztendős volt, ezért több kritériumot  egyszerűen nem teljesíthettünk. Például közölni kellett, hogy a végzett doktoranduszaink milyen tudományos publikációkat közöltek. Nekünk akkor azonban még nappali tagozatos végzőseink sem voltak. Természetesen máig nem lehet annyi professzorunk és doktoranduszunk sem, mint a több évtizede megalapított szlovák intézményeknek – mutatott rá a rektor.

Továbbá hangsúlyozta: – Feltételezzük, hogy Szlovákia parlamentje és kormánya nem azért létesítette a Selye János Egyetemet, hogy a szlovákiai magyarságot szolgáló intézményt rövidesen, a fennállásunk ötödik esztendejében lezajlott felmérés alapján alacsonyabb kategóriába sorolja – hangsúlyozta. Közölte azt is, hogy 2014-ben újabb akkreditációs eljárás indul, a révkomáromi rektor mindössze addig kért türelmi időt a minisztertől, mert addigra képesek lesznek eleget tenni valamennyi tudományos és egyéb követelménynek.

Megkeresésünkre A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos kifejtette: ha a Selye Egyetem valóban objektív okok miatt nem teljesített néhány tudományos kritériumot, akkor a dokumentáció alapos áttanulmányozása után személyesen kéri fel Dusan Caplovicot, esetleg a kormányfőt is a tervezet módosítására. Bugár Béla, a Híd párt elnöke is hasonló lépést tervez.

Szigeti László leszögezte: – A Robert Fico által beígért, a nemzetiségek helyzetét illető status quo második alkalommal sérülhet nagyon súlyosan, hiszen a kisebbségekért felelős kormányalelnöki poszt és hivatalának megszüntetése után a kormány drasztikus módon beavatkozik a magyar nyelvű felsőoktatási képzésbe is. A Magyar Koalíció Pártja belföldön és nemzetközi fórumokon egyaránt mindent megtesz annak érdekében, hogy a komáromi Selye János Egyetem továbbra is megőrizze egyetemi besorolását – nyilatkozta az MKP oktatásügyi szakpolitikusa.

A magyar tannyelvű, állami Selye János Egyetem megalapítását 2003-ban hagyta jóvá a pozsonyi parlament. A 2004 szeptemberétől működő intézmény három karának (pedagógiai, gazdaságtudományi és református teológiai) jelenleg összesen több mint kétezer hallgatója van, akiknek egy részét ugyancsak súlyosan érintené a tervezett változás, mert 2014-től nem egyetemi, hanem csak főiskolai diplomával végeznének.