Fogolymészárlás washingtoni jóváhagyással

Barack Obama amerikai elnök vizsgálatot rendelt el, hogy a Bush-kormányzat akadályozta-e a nyomozást egy afganisztáni mészárlás ügyében: a CIA által támogatott egyik hadúr egységei ezer tálib foglyot öltek meg. Kiderült az is, Dick Cheney alelnök hallgatásra utasította a CIA-t a kongresszus előtt.

A The New York Times című lap pénteki számában azt írta, hogy a Bush-kormányzat magas rangú illetékesei akadályozták a  Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a védelmi és a külügyminisztérium  külön-külön folytatott vizsgálatát arról a 2001-es mészárlásról, amelyben a CIA által akkor támogatott Abdul Rasíd Dosztum tábornok erői több mint ezer fogollyal végeztek. A tálibok az első offenzívában a szövetségesekhez lojális Északi Szövetségnek adták meg magukat.

– A minap jutottak a tudomásomra olyan jelzések, amelyek szerint  nem folyt megfelelő vizsgálat az ügyben – mondta Obama a CNN  hírtelevíziónak a hét végén, ghánai látogatása idején. Ezért  megkértem nemzetbiztonsági csapatomat, hogy gyűjtsék össze számomra  az ismert tényeket.

– Úgy gondolom, van olyan felelősség, amelyet minden  nemzetnek vállalnia kell, még háború idején is – fűzte hozzá az  amerikai elnök. A CNN kedden, közép-európai idő szerint hajnali négy  órakor sugározza az egész beszélgetést, de néhány részletet már  közölt belőle.

Az Egyesült Államokban és Afganisztánban is köpönyegforgatásáról ismert Dosztum üzbég hadúr, Észak-Afganisztán nagyhatalmú parancsnoka  együttműködött a szovjetekkel a nyolcvanas évekbeli megszállás  idején, majd az amerikaiak szoros szövetségese lett 2001-ben, a szeptember 11-ét követő offenzívában – a tálib rezsim bukása után azonban gyorsan Hamid Karzai elnök fő támaszává, vezérkari főnökké nőtte ki magát. A múlt hónapig állítólag törökországi száműzetésben élt, miután megvádolták, hogy elraboltatta egyik ellenféllé vált korábbi szövetségesét. A washingtoni külügymiinisztérium minden igyekezete ellenére térhetett vissza – posztjára is.

A 2001-es vérengzésről szóló hírt először a Newsweek hetilap 2002-es riportja szellőztette meg, azt állítva, a tálib foglyok azokban a zsúfolt konténerekben lelték halálukat, amelyekben az északi Kunduzból Mazar-e-Sarifba szállították őket. Egy bostoni emberi jogi szervezet később tömegsírt talált a környéken.

Illegális elhallgatás

Ezzel párhuzamosan az amerikai sajtó tudni véli, Dick Cheney volt amerikai alelnök utasította nyolc évvel ezelőtt a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA) arra, hogy ne tájékoztassa a kongresszust az új terrorellenes programról, amelyet – mihelyt tudomást szerzett róla – a múlt hónapban állított le a szakszolgálat új vezetője, Leon Panetta.

Az AP hírügynökség washingtoni illetékesekre hivatkozva közölte, hogy Panetta erről június 24-én a képviselőház ás a szenátus hírszerzési bizottságának zárt ülésen tájékoztatta a testületek tagjait. Hasonló értesüléseket szerzett a The New York Times című amerikai lap is, amely szombati számában közli ezt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

Hogy pontosan mit is takart a titkolt terrorellenes program, azt továbbra is homály fedi. Egykori hírszerzők azt mondták, hogy nem volt köze a CIA vallatási és fogva tartási programjához, sem pedig a titkos elektronikai lehallgatási programhoz. Washingtoni illetékesek kezdetlegesnek jellemezték a terrorellenes programot, amely csak hellyel-közzel működött. Olyan szakszolgálat megteremtése lett volna a cél, amely titkos misszió vagy missziók végrehajtására lett volna képes egy idegen országban, de eddig sosem jutottak el vele.

Cheney utasítása után a CIA-igazgatói nem tájékoztatták a programról a kongresszust, úgy ítélték meg, az nem jutott el olyan stádiumba, hogy megérett volna a kongresszusi meghallgatásra – közölte egy volt hírszerzési tisztségviselő és egy kormányilletékese, akiknek tudomásuk van Panetta kongresszusi meghallgatásán elhangzottakról.

Az amerikai lapok a minap szivárogtatták ki, hogy az Obama amerikai elnök által kinevezett új CIA-főnök június 24-én történt meghallgatásán állítólag közölte, hogy a szakszolgálat éveken át félrevezette a washingtoni kongresszust, jelentős tényeket hallgatott el a törvényhozás elől. Panetta beismerése kapcsán vita kezdődött arról, mekkora politikai nyomást gyakorolhatott a Bush-kormány a CIA-ra, hogy az ne adjon pontos tájékoztatást a kongresszusnak és a közvéleménynek sok kérdésben, Irak feltételezett tömegpusztító fegyvereitől kezdve az al-Kaida elfogott tagjaival szembeni vallatási módszerekig.

Több demokrata szenátor – köztük a kaliforniai Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke – vizsgálatot követel ebben az ügyben is, mondván, a hatályos törvények egyértelműen beszámolási kötelezettséget rónak az információkat „illegálisan” elhallgató CIA-re. A Cheney érintettségével kapcsolatos hírek egyébként éppen abban a pillanatban láttak napvilágot, hogy Eric Holder legfőbb ügyész nyitva hagyta a lehetőséget a Bush-korszak visszaélésekkel vádolt tisztviselőinek hivatalos felelősségrevonása előtt.

Ez utóbbira Michael Hayden korábbi CIA-igazgató meglehetős ingerültséggel reagált, leszögezve, hogy irányítása alatt személyesen tájékoztatott kongresszusi képviselőket az ügynökség tevékenységéről.

Afgán biztonságiak járőröznek Kandahár tartományban
Afghan National Army troops conduct a patrol through fields near the Taliban stronghold of Panjwaii town, Kandahar province, southern Afghanistan, October 16, 2007. REUTERS/Finbarr O'Reilly (AFGHANISTAN)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.