Foglalkozása: globális békeközvetítő
A 71 éves politikus több kontinensen számos fegyveres konfliktusban közvetített "békealkuszként".
- Ahtisaari egész életét a határokon átnyúló viták rendezésének szentelte - indokolta döntését a norvég Nobel-bizottság. Maga Ahtisaari fő életművének a namíbiai rendezést tartja. - Nagyon sok időt és még több türelmet igényelt - mondta az 1977-1990 közötti közvetítői munkájáról.
A karéliai Viipuriban, oroszul Viborgban született Ahtisaari 1960-ban a YMCA keresztény legényegylet pakisztáni segélymunkásaként kezdte nemzetközi pályafutását. Öt évvel később lépett be a finn külügyminisztériumba, s 1973-ban már hazája tanzániai nagykövete, jó egy évtizeddel később az ENSZ egyik főtitkárhelyettese lett. A világszervezet az 1990-es évek elején a volt Jugoszlávia területére küldte különmegbízottként. A finn szociáldemokraták 1994-ben államfőnek jelölték, s hat éven át volt az észak-európai állam köztársasági elnöke. Közvetített a Koszovó körül kirobbant fegyveres konfliktus lezárása érdekében. Az Ahtisaari-terv nyomán a néhai Milosevics szerb elnök visszavonta csapatait az azóta függetlenné vált tartományból, a NATO pedig befejezte légi csapásait.
Az óvatosabb külpolitikát favorizáló finn parlament nem választotta meg második hivatali időre. Az exállamfő - akit a brit kormány felkért az északír terrorszervezet, az IRA fegyverleadásának felügyeletére - Crisis Management Initiative néven kormányoktól független, globális "zűrzavar-elhárító" szervezetet hozott létre. Namíbia után legnagyobb nemzetközi sikerét Indonéziában aratta. Aceh tartományban hét hónapos közvetítéssel tudott egy majd harmincéves polgárháborút lezárni. Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár 2005-ben nevezte ki különmegbízottnak annak kipuhatolásával, hogy Koszovó függetlenné váljon, vagy megmaradjon Szerbia keretein belül. ENSZ-megbízottként olyan tervet tett le, amely tartalmazta Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenségét.
Ha a Nobel-békedíj kihirdetésének napján valaki azt állítja a telefonvonal másik oldalán, hogy egy ismeretlen norvég újságtól keresi az ember, jobb, ha mindent eldob a kezéből, és hanyatt-homlok rohan a kagylóért. Geir Lundestad, a Norvég Nobel Intézet igazgatója ugyanis gyakran folyamodik ilyen cselhez. Az öttagú Nobel-bizottság annyira ügyel a hírzárlatra, hogy a nyertes hazájának külügyminisztériumát is csak röviddel a bejelentés előtt tájékoztatják.
